Mindszenty József bíboros utolsó napjaira emlékeztek Bécsben

Külhoni – 2019. május 15., szerda | 14:18

Május 5-én, vasárnap délután Varga János, a Pázmáneum rektora szervezésében emlékeztek meg Mindszenty József bíborosról az Irgalmas Rendiek Kórházában Bécsben, halálának 44. évfordulóján.

2006 óta áll a kórházban a Rieger Tibor által készített szobor, kiemelt helyen az aulában. Ezen a helyszínen gyűlnek össze a hercegprímás bécsi tisztelői az évenként tartott megemlékezésre és koszorúzásra 2011 óta.

A rendezvény elején Ripka János Haydn XIII. szimfóniájának második tételét játszotta el csellón, Ablonczy Bertalan kísérte zongorán.

A megemlékezésen részt vett Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora, Ugron Imre, a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövete, a Mindszenty Alapítvány megbízott társelnöke is. Az egybegyűlteket magyarul és németül is köszöntötte, mert a koszorúzásra – mint általában – osztrák vendégek is érkeztek.

Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány képviselője, a szenttéavatási eljárás viceposztulátora beszédében idézte az Inside the Vatican amerikai katolikus havilapot, amely Mindszenty bíborosról írva emlékeztetett arra, hogy idén február 12-én Ferenc pápa elismerte, hogy a főpásztor hősies fokon gyakorolta az erényeket. Ez azt jelenti, hogy immár hivatalosan is Isten tiszteletreméltó szolgájának nevezhetjük Mindszenty bíborost, ami fontos lépés a boldoggá avatás felé. Erről a régóta várt eseményről a nemzetközi sajtó is megemlékezett, és a sikert Mindszenty bíboros nagy és fényes napjának nevezte. Kovács Gergely hozzátette: bár valóban nagy öröm a pápai elismerés, de az ő nagy és fényes napja itt az Irgalmasok Kórházában volt, 1975. május 6-án, amikor földi életútja befejeződött, amikor találkozott az Ő Mesterével, akinek sorsában osztozott, és akinek kegyelméből élt.

A szónok utalt az idei esztendő hármas évfordulójára:

1919: amikor a rendőrség február 9-én letartóztatta, mert egy veszélyhelyzetben is kiállt a rábízott közösségért, többféle fórumon kifejtette a keresztény értékeken nyugvó politika eszményeit és céljait,

1944: püspökké szentelése, amikor amellett, hogy elnyerte az egyházi rend teljességét, új életprogramot is kapott, hogy legyen atyaibb, amit komolyan megszívlelt és ez életszentségének kiteljesedését szolgálta,

1949: a kirakatper, melynek során az utolsó szó jogán mondott beszédét a bíboros imádságos szavakkal kezdte. Krisztus békéjét hirdette az üldöztetés idején is: „Ma reggel ez az imádság jött az ajkamra: Uram, adj békét ezekben a napokban. Milyen érdekes, hogy a zsoltáros nem a közeli vagy távoli jövőben kéri a békét, hanem ezekben a napokban. Ezt a békét kértem az én Egyházamnak, amelynek szeretetét elhoztam ide is.”

Meghurcoltatását is méltósággal viselte, nem alkudott meg a kommunista rendszerrel. Egész élete munkássága a szentség jegyében telt, akkor is, amikor újabb, egyre nehezebb utakra szólította őt az Isten. Utolsó szavai is erre utaltak a kórházban, amikor azt mondta: „Készen állok.”

Völner Eszter A fényes nap immár elnyugodott című népénekkel emlékezett meg Mindszenty Józsefről.

Nagy Andor bécsi magyar nagykövet nevében Bárány Anzelm, a bécsi magyar intézet, a Collegium Hungaricum igazgatója koszorúzta meg a szobrot, majd a Központi Szövetség, a Kaláka Club, a Mindszenty Alapítvány, és a Collegium Pázmáneum képviselői helyezték el a tisztelet koszorúit. Az ünnepség végén a résztvevők együtt imádkoztak a bíboros boldoggá avatásáért, majd a Boldogasszony anyánk és a Himnusz eléneklésével zárult a megemlékezés.

Forrás: Völner Eszter, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Czyzyk László, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria