Nemzetközi szimpóziumot tartottak Rómában a globális fenntarthatóságról, a PPKE szervezésében

Az egyre szélesebb körű szakmai érdeklődésre számot tartó eszmecserére először 2017 őszén, majd többnapossá bővülő formában 2018 őszén került sor az Örök Városban, a PPKE 2015-ben alakult, majd intézeti rangra emelkedett Laudato si’ Intézete szervezésében, együttműködve az Apostoli Szentszék Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériumával és a Római Magyar Akadémiával.

A most október 1–3. között megrendezett esemény és az intézet nemzetközi összetételű – különböző tudományágak és területek képviselőiből álló – és szakterületükön vezető szerepet betöltő kutatóin túl a tizenegy országból érkezett szakértő részvétele jól mutatta, hogy a 2017-ben útjára indult kezdeményezés három év alatt világviszonylatban az egyik legjelentősebb tudományos fórummá vált a globális fenntarthatóság területén. Erre a tényre Joshtrom Isaac Kureethadam SDB, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériuma  ökológiai osztályvezetője mutatott rá megnyitó beszédében, tolmácsolva Ferenc pápa üdvözletét a szimpózium résztvevői számára.

Idén huszonkét előadás hangzott el a Laudato si’ enciklikában megfogalmazott, a teremtett világot óvó „tízparancsolat”, az egyes tudományágak és területek kutatása folyamán felmerülő etikai és erkölcsi felelősség, az alacsony széndioxid-kibocsátás gazdasági modellje, a globális élelmiszer-elosztási rendszer, az úgynevezett „integrált ökológia”, a különböző mérnöki megoldások és a fenntarthatóságot célzó etikus alkalmazásuk, az összetett folyamatok elemzésére megalkotott modellezés gyakorlatba történő átültetése, a növényi szennyezettség minimalizálásának feltételei és a fenntarthatóság erkölcsi vonatkozásainak az egyetemi oktatásba történő beillesztése témájában.

A konferencia első két plenáris előadását Joshtrom Isaac Kureethadam A teremtett világot óvó „tízparancsolat” a Laudato si’ alapján címmel, valamint Szuromi Szabolcs Anzelm professzor (PPKE) A globális fenntarthatóság etikája – jelentése, határai és felelőssége címmel tartotta. Ezt követően, a háromnapos program keretében Yoram Krozer (Hollandia), Renate Christ (Austria), Thomas L. Theis (USA), Nagy Dénes (MTA, Veszprém), Edmond Byrne (Írország), Urmila Diwekar (USA), Roel Boumans (USA), Subhas K. Sikdar (USA), Friedler Ferenc (PPKE), Raymond R. Tan (Fülöp-szigetek), Gerardo Ruiz-Mercado (USA), Amy E. Landis (USA), Korzenszky Emőke (PPKE), Volodymyr Khitsak (Ukrajna), Jeffrey Seay (USA), Adjo Amekudzi-Kennedy (USA), Alexy Voinov (Ausztrália), Timothy P. Krantz (USA), John Barry (Egyesült Királyság), Emanuela Menichetti (Franciaország) előadásaira került sor.

Az elhangzott elemzések kellőképpen alátámasztották, hogy a fenntarthatóság kérdésével napjainkban számos szempontból és célból foglalkoznak a kutatók. Azonban az is jól érzékelhető, hogy amikor a Katolikus Egyház és egy katolikus egyetem (vö. PPKE) alakít ki tudományosan megalapozott álláspontot, létrehozva a nemzetközi szakmai szinten az egyik legnagyobb elismertségnek örvendő intézetet, akkor mindez kiegészül az Egyház normatív – a kinyilatkoztatáson nyugvó – teológiai tanításával is. Ez a nagyon tág kutatási kör magában foglalja a társadalomtudományoktól, az állam- és jogtudományokon keresztül, a természettudományokat, az orvostudományt, a gyógyszerkémiát, valamint a különböző mérnöki ágakat, az ökológiai területet, sőt a mezőgazdaságot és az ipart is, egészen a gazdaságtudományig. Így elengedhetetlen, hogy feltegye az említett és összetett területeknek a céljára, a kutatások és megoldások erkölcsi határaira és a lelkiismereti felelősségre vonatkozó kérdéseket is.

A világi tudományok autonómok ugyan, de egyetlen célt kell szolgálniuk: az igazság megismerését, annak megértését és továbbadását. Ez az igazság pedig csakis akkor valós, ha az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember Istenre nyitott létét mozdítja elő, emberhez méltó életminőséget biztosítva részére. Azaz nem irányulhat az egyes ember személyiségének átalakítására. Az úgynevezett „fejlett erkölcstan” szerepe tehát, hogy korunk legmodernebb tudományos kutatásait vizsgálva felhívja a figyelmet egyfelől az etikai minimumra, másfelől az emberi személy Istenre nyitott természetére, továbbá arra a korlátra, amit az egyes személyek tudományos munkája közben követendő erkölcsi felelősség jelent.

A konferencián elhangzott előadások rávilágítottak arra, hogy nagyon sok olyan új tudományos kezdeményezés lát napvilágot multidiszciplináris szinten, amely a körülöttünk – vagy éppen a részvételünkkel – zajló folyamatok elemzéséből kíván megoldást kínálni a társadalmi, energetikai, betegellátási, gyógyászati, élelmezési stb. kérdésekben. Ezekből a folyamatokból azonban alapvetően hiányzik a kidolgozott elmélet és az erkölcsi törvény, illetve a felelős lelkiismeret viszonyának kifejtése. A „fenntarthatóság” jól láthatóan így egy viszonylagos fogalom, hiszen az emberi társadalom az eltérő régiókban más problémákkal küzd, és más szintű megoldásokat kell, hogy alkalmazzon. Egy alapelv azonban nem lehet eltérő: a kutató nem lépheti át a tudományos etika, sőt – és itt kap meghatározó szerepet a teológiai érvelés – az erkölcsi alapelvek határát. Ha ezt megteszi, akkor a szándékolt jó célt tudományosan ugyan sikerülhet elérnie, de az elmaradt erkölcsi reflexió hiányában a megoldás mellékhatása sokkal rombolóbb helyzetet idézhet elő.

Ez az erkölcsi felelősség volt a a PPKE római szimpóziumának középpontjában, amelyen a fentiekben felsorolt szakembereken kívül részt vettek Tebaldo Vinciguerra, az Apostoli Szentszék Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériumának osztályvezetője, továbbá az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) képviselői. Joshtrom Isaac Kureethadam az idei konferencia értékelésekor kiemelte – utalva a Laudato si’ enciklika kibocsátásának 2020-ban esedékes ötödik évfordulójára – annak a szakmai és a Katolikus Egyház kinyilatkoztatáson nyugvó tanítására alapozott, a különböző tudományterületeken összehangolt módon folyó, tudományosan nélkülözhetetlen munkának az értékét, amit a PPKE Laudato si’ Intézete évek óta sikeresen végez. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy ez a szoros együttműködés a Szentszék és a PPKE Laudato si’ Intézete között egyre több, mértékadó és nélkülözhetetlen, újabb és jelentős tudományos eredményre vezethet a jövőben.

Forrás: Vatican News

Fotó: Római Magyar Akadémia

Magyar Kurír