Ökumenikus Háló-találkozót tartottak a szerémségi Maradékon

Külhoni – 2019. június 13., csütörtök | 12:34

Május 25-én a Tarcal-hegység déli lejtőjén, a szerémségi Maradékon (Szerbia), a szórványok szórványában tartottak ökumenikus Háló-találkozót. A rendezvény mottója ez volt: „Ugye lángolt a szívünk” (Lk 24,32).

2019-ben a 22 éves Délvidéki Háló Egyesület átlépte a keletre kanyarodó Duna vonalát. Bánát és Bácska mellett a Délvidék fontos, magyarok által lakott régiója a Duna és a Száva között fekvő egykori végvári vidék, a Szerémség, ahol még mindig háromezer, többségében katolikus magyar él. A magyar ajkú többség ellenére a vallásgyakorlás nyelve mindenhol a horvát.

A szerémségi magyarokról nem szabad elfeledkeznie sem a politikusoknak, sem a magyar nyelvű lelkiségi mozgalmaknak: a Háló egyesület fontosnak tarja, hogy befogadja az ottani katolikus és református testvéreket egyaránt. Ezért szerveztek az áprilisban tartott ökumenikus ifjúsági találkozó sikerén felbuzdulva ökumenikus Háló-találkozót Maradékon, mely a magyar lelkiség szempontjából a Szerémség szíve. A találkozót a református parókia fogadta be, erősítve a felekezetek közötti összetartozást.

Tizenöt településről érkeztek a résztvevők, akik között szép számmal voltak fiatalok, de szokás szerint az anyaországból is jöttek vendégek. A találkozón a parányi Dobradó és a Száva mentén fekvő Nyékinca falu is képviseltette magát.

A program a mindkét felekezet által jól ismert dalok éneklésével kezdődött. Ezt követően Halmai Tibor és Schön György, a Háló vezetőségi tagjai személyes közösségi tapasztalataikon alapuló bevezetőbeszédet mondtak.

Református részről a házigazda, Halász Dániel maradéki lelkész beszélt az emmauszi út történetének teológiai vonatkozásairól, megfogalmazva néhány kérdést a kiscsoportos beszélgetések témájához.

Az ebéd lebonyolításában a fiatalok segítettek, akik ezzel bekapcsolódtak a Szeretethíd elnevezésű Kárpát-medencei református önkéntes napok programjába is.

A délután folyamán a református templomban Elias Ohoiledwarin verbita atya tartott előadást, többek között a Krisztussal való találkozás öröméből fakadó ujjongó hitről. Molnár Zoltán színművész Szeretnék néha visszajönni még című megrendítő előadása a nyugatra távozás, illetve a szülőföldön maradás kérdésével foglalkozott.

Megerősítő és lélekemelő volt, hogy a katolikus és a református testvérek együtt imádkoztak és énekelték el a mise végén a magyar himnuszt – vallották a résztvevők.

Halmai Tibor, Schön György és Schön Bálint záróbeszéde a megélt örömöket és a találkozón kapott lendületet erősítették a megjelentekben. Az esemény végén a maradéki és dobrodósi asszonykórus vidám dalokkal búcsúztatta a bánáti és bácskai résztvevőket.

A rendezvény a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.

A találkozóról szóló részletesebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Nagybecskereki Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria