Papok szüleit köszöntötte Nagyváradon a megyéspüspök a hivatások világnapja alkalmából

A főpásztor felhívta a figyelmet: két héttel ezelőtt ünnepelte a Katolikus Egyház a hivatások világnapját ˜– húsvét 4. vasárnapja minden évben a hivatásról szól. „Sokat beszélünk a hivatásról, annak fontosságáról, imádkozunk új papi és szerzetesi hivatásokért. Emellett lényegesnek tartom, hogy gondoljunk arra a környezetre, amely hozzásegít egy fiatal embert, fiút, lányt, hogy felismerje, Isten szólítja, és ahol megkapja a szükséges támogatást, hogy ezt a hivatást megismerje, elfogadja és kövesse. Ebben a szülőknek nagyon nagy szerepe van. Ők azok, akik a legtöbbször háttérben vannak, ezért most megpróbáljuk egy kicsit kiemelni őket, aláhúzni a szerepüket, hiszen nagyon sok papi és szerzetesi hivatás mögött egy szülő, egy édesanya, egy édesapa, egy nagyszülő áll, aki imádkozott a gyermekéért, unokájáért, és továbbra is mellette van, kiáll érte, segíti abban, hogy kiteljesítse hivatását.

Úgy hiszem tehát, a hivatás Isten ajándéka, de mi is közreműködünk benne – nemcsak azok, akik elfogadják, hanem azok is, akik lehetővé teszik, hogy a hivatás kibontakozzon, hogy vállalni tudják azok, akiket Isten megszólított – mondta a megyéspüspök. – A mai délután egy olyan alkalom, amikor egyszerűen kimondhatjuk a szülőknek, hogy köszönjük nekik ezt az áldozatot, hiszen valamiféleképpen lemondtak gyermekükről, amikor az Egyháznak ajándékozták, felajánlották őt. Nem ritka ugyanis, hogy a szülő valami mást tervez a gyermekének, de a hivatás hatására a fiú vagy a lány élete egészen más irányt vesz, a szülő pedig elfogadja ezt a döntést, és ezzel tulajdonképpen megajándékozza az Egyházat. Azt szokták mondani: aki egy papot ad az Egyháznak, legalább annyit tesz, mintha egy templomot építene” – mondta a nagyváradi egyházmegye püspöke.

A beszélgetés során Böcskei László püspök felidézte, hogy az ő szülei hogyan viszonyultak a hivatásához. Ezután két szentírási részt olvasott fel a hivatással kapcsolatban, majd három kérdést tett fel a szülőknek: hogyan fogadták gyermekük hivatását, hogyan viszonyultak hozzá? Hol helyezkednek el jelenleg szülőként a papfiuk életében? Mit javasolnak papszülőként a papoknak, a püspöknek?

Néhány szülő a találkozó során megosztotta saját tapasztalatait – visszatérő gondolat volt, hogy egy papszülő nemcsak saját gyermekének a szülője, hanem minden papot saját gyermekének tekinthet.

Az ünnepségen a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum színjátszókörének tagjai adtak műsort. A rendezvény végén a papszülők ajándékot, kegytárgyakat, illetve egy-egy csokor virágot kaptak.

Forrás és fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír