Rendhagyó olajszentelés a nagybecskereki székesegyházban

Külhoni – 2020. június 25., csütörtök | 15:21

A koronavírus-járvány miatt nem nagycsütörtökön, hanem Keresztelő Szent János ünnepén, június 24-én tartották meg a délvidéki Nagybecskereki Egyházmegyében az olajszentelést. Az ünnepi szentmisét Martin Roos nyugalmazott temesvári püspök, nagybecskereki apostoli kormányzó mutatta be a székesegyházban az egyházmegye lelkipásztoraival együtt, akik megújították papi fogadalmukat.

A nyugalmazott püspök homíliáját a jelenlegi sok nehézség számbavételével kezdte. „A hirtelen kialakult fertőző és eddig ismeretlen betegség, amely most már az egész világot megbénította, kiszakított minket a megszokott és magabiztos mindennapokból. Mindannyiunkat, egészségeseket és betegeket, fiatalokat és időseket az emberi lét szélére sodort. Fizikailag mindannyian fenyegetett állapotba kerültünk.”

Martin Roos szerint most tényleg megtapasztalhatta mindenki, hogy emberi létünk határán élünk, az elmúlás és halál árnyékában. Állandó életveszélyben élni megviseli az ember idegeit: „A járvány fenyegetettségében eltöltött hónapok ezt nagyon világossá tették számunkra és durván szembesítettek minket ezzel. Még azoknak is, akik ezt nem akarták beismerni, be kellett tartaniuk az előírásokat, pusztán a saját egészségük megőrzésének érdekében.”

A kormányzó Német László nagybecskereki megyéspüspök nevében is köszönetet mondott azoknak a papoknak és világiaknak, akik az elmúlt hetek és hónapok során hűséggel, lelkiismeretesen és bátran szolgálták az egészséges és beteg testvéreket. „Istennek hála, hogy a papság körében senki sem fertőződött meg veszélyes módon a vírussal.”

Arról is szólt a nyugalmazott püspök, hogy a szentmisék bemutatása hívek nélkül, különösen vasárnap és ünnepnapokon, a nagyhéten és húsvét ünnepén még a régóta szolgáló papok számára is teljesen újdonságnak számított. Ezért nem meglepő, ha egyikük vagy másikuk úgy érezte, hogy papi léte megkérdőjeleződik. A szent olajok szokásos megáldását szintén el kellett halasztani.

„Keresztelő Szent János születésének ünnepe azonban nagyon is megfelelő nap, mert az ő életének, valamint a mi papi, diakónusi vagy egyházi szolgálatunknak sok közös vonása van.”

János az, aki előkészíti az Úr útját, akinek egy szent népet kell felkészítenie az Úr fogadására, aki szerényen és mély alázattal értette meg és teljesítette küldetését. De azt is ismerte, amit mi megpróbáltatásnak nevezünk.

Az olajok, amelyeket a szentmisében megszentelnek, buzdításként szolgálnak az egyházmegye lelkipásztorai számára – mutatott rá Martin Roos, majd a háromféle olaj kapcsán elmélkedett.

A kereszteléskor a keresztelendő gyermekek szülei is különleges meghívást kapnak, hogy a gyermekeik számára a hit megélésének példaképei legyenek, valamint arra, hogy a gyermekeiket keresztény szellemben neveljék – mondta el. „Nekünk, papoknak és lelkipásztoroknak gondoznunk kell a gyermekek egyszerű, még formálódó hitét és vezetnünk kell őket annak megerősítésében lépésről lépésre, mindig mellettük állva és kísérve őket. Lelkipásztorként mi vagyunk a szülők és a családok lelki kísérői és irányítói.”

A betegek szentségének kiszolgáltatása pillanatnyilag különleges figyelemre szorul, de a jelenlegi nehéz helyzetben a beteg embernek még nagyobb szüksége van a papra, annak imádságára, buzdító szavára, és még inkább a szentség kiszolgáltatására – hangsúlyozta a főpásztor. „Ne sajnáljuk sem az utat hozzájuk, sem az időt vagy a fáradságot.”

A szent krizmáról szólva elmondta, az a legnemesebb a három olaj közül, mivel Jézus Krisztus az Úrnak, az Atyának egyetlen igazi Felkentje. Tőle származik hitünk és elnevezésünk is: keresztények vagyunk. „Ezzel az olajjal kentek fel bennünket is keresztelésünkkor, bérmálásunkkor, pap- és püspökszentelésünkkor. Ezért a krizma megszentelése a püspöknek van fenntartva, és a szentelési szentmisében különleges figyelemmel végezzük a szent krizma szentelését.”

Martin Roos arra kérte a papokat, a diakónusokat és a híveket egyaránt, tudatosítsák: Jézus Krisztus a királyok méltóságát adta nekünk, és arra hívott bennünket, hogy Istennek, az Atyának legyünk papjai, és Neki tetsző áldozatokat mutassuk be.

Forrás és fotó: Nagybecskereki Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria