Ritka freskókat rejtő ősi falak – Megáldották a felújított csíkszentmihályi erődtemplomot

Külhoni – 2021. szeptember 30., csütörtök | 20:24

A Hargita megyei Csíkszentmihály település névadó szentjének emléknapján, szeptember 29-én hármas ünnepre gyűltek egybe a hívek: a felújított Szent Mihály-templom búcsújára és megáldására, valamint Szent Mihály-szobra ötszáz éves jubileumának megünneplésére. Szentmisét celebrált Kerekes László, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke, aki ezt követően megáldotta az erődtemplomot.

Az 500 esztendős, hársfából faragott Szent Mihály-szobrot ma már a Csíki Székely Múzeum őrzi, de a jeles alkalomra a templomba érkezett. A vizitációs jegyzőkönyvek szerint 1520 körül faragták, és közel 400 évig a szentélyben, az oltáron állt, ahonnan 1930-ban vitték el megőrzésre a múzeumba. 

Az erődtemplom felújítási munkálatairól Bogos Róbert projektvezető számolt be, aki elmondta, a csíkszentmihályi templom felújítási munkálatai öt és fél évvel ezelőtt kezdődtek el a szokásos adminisztratív lépésekkel: kutatásokkal, tervdokumentáció összeállításával, műemlékvédelmi szakhatósági engedélyek megszerzésével és így tovább.

Csak az utóbbi dokumentum megszerzése több mint három évet vett igénybe. Az adminisztratív rész sikeres lezárását követően, 2020 januárjában láttak neki a munkának. Elsőként a 37 méter magas tornyot állványozták fel, a restaurálási munkálatok után új kettős keresztet és villámhárítót szereltek fel rá. A toronyban a templomjavítási munkálatok emlékét korlenyomatként őrzi a 2020. május 3-án elhelyezett időkapszula.

A torony munkálataival párhuzamosan a templomhajó és a szentély beállványozása és újrafedése következett. Az épületet több pontján szerkezeti megerősítésre volt szükség, sőt előre nem látható kihívásokkal is szembesültek a szakemberek a falak megbontásakor. A szentélyben ugyanis három gótikus ablakot rekonstruáltak. E mellett új világítást, hangosítást és elektromos padfűtést szereltek be. A sekrestye alapjának megerősítése, aláöntése is szükségessé vált, amit régészeti kutatás előzött meg, melynek során középkori sírok kerültek elő.

A falkép-restaurálások során az 1420 körül festett Szent László-freskó újabb részletei kerültek elő a templom mai kórusrészén. Itt található az a kép, amely azt a mozzanatot ábrázolja, amikor a legenda szerint a nagyváradi püspök megáldja a harcba induló királyt. A szentélyben előkerült két medalion 1934-ből: az angyali üdvözlet és az utolsó vacsora jelenete.

Ezenkívül a külső falakon előkerült a beteg gyermeket gyógyító Szent Erzsébetet ábrázoló freskó, valamint előkerült a csecsemő Jézust szoptató Madonna képe, utóbbi a szakemberek szerint nagyon ritka ábrázolás.

A felújítási munkálatok során restaurálták a torony és templom párkánydíszítését, részlegesen a toronyfeliratot: ,,Sándor Mihály és felesége Mikó Judit újjáépíttette tornyot, a tatárpusztítás után, 1714-ben”. A kőrestaurátorok a támpillérek, a bejárati kőkeretek felújítását, a szentély kőbordázat javítását, valamint kőkeresztek letisztítását is elvégezték.

A munkálatok végén a templomot övező erődfalat is teljesen felújították, kockakő járdát helyeztek el, és területrendezést is végeztek.  A templom orgonáját is restaurálták.

A teljes felújítás a templom építéstörténetéről és különféle rejtett értékeiről számos új információt tárt fel: freskókat, díszítéseket, feliratokat találtak. A dendrokronológiai vizsgálatok, azaz fagerendákból vett minták elemzése alapján kiderült, hogy a hajó tetőszerkezetének fáit 1491–92-ben vágták ki, így jelenleg a csíkszentmihályi erődtemplomé a legrégebbi álló tetőszerkezet Csíkban.

Véletlenül került elő a ma látható, 1700-as évekből származó oltárfestmény is. Meszelés alkalmával egy fémcsőállvány elszakította az 1934-es datálású oltárképet, amelyet a restauráló műhelybe vittek. Ekkor, a felmérések során derült ki, hogy mit is rejt a 20. századi festés. Végül az eredeti oltárképet restaurálták.

A csíkszentmihályi Szent Mihálynak szentelt római katolikus templom átfogó és alapos restaurálási és felújítási munkálatai olyan időszakban zajlottak, amikor járványhelyzet miatt számos olyan megszorítás volt érvényben, ami számos plusz terhet rótt a csapatra, hiszen egy-egy megbeszélés vagy munkafolyamat mikéntjének a kitalálása is többszörös energiabefektetést igényelt. A felújítási munkálatok összértékét, a valamivel több, mint 2,7 millió lejt 70 százalékban magyar állami támogatásból, illetve 14 százalék megyei tanácsi, 12 százalék közbirtokossági, továbbá és 3 százalékban a hívek és a helyi önkormányzat hozzájárulásából teremtették elő.

Csíkszentmihályt 1332-ben S. Michaele néven említik először. 1694-ben a tatár betöréskor pusztult el a szomszédos Cibrefalva, amely ma már csak határrészként szerepel. Határából Pogányhavas nyugati nyúlványát látni, a Vártetőnek is nevezett területen állnak Balaskó várának romjai. A település római katolikus erődtemplomát 1448-ban építették a korábbi, 1332-ben említett templom átalakításával. 1661-ben a törökök, 1694-ben a tatárok égették fel. 1819-ben átépítették és bővítették. Falfestése a 15. századból származik. Tornyát Sándor Mihály építtette, a török rabságból való szabadulása emlékére. A főoltár egykori Szent Mihály-szobráról azt tartják, hogy egyidős a székelyek megtérésével. Templomkertben áll a madéfalvi veszedelem emlékére emelt első kereszt.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Csúcs Mária

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria