Sepsiszentgyörgy lesz a Kájoni János-vándorkiállítás következő állomása

Külhoni – 2020. október 13., kedd | 17:34

A Kájoni 390-emlékév alkalmából a Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezte a ferences szerzetes, pap munkásságának megismertetését Erdély-szerte. A vándorkiállításhoz egy minden korosztályt megszólító animációs film is tartozik – így szélesebb közönséghez is közelebb kerülhet Kájoni János rendkívüli személye és értékes hagyatéka.

Kájoni János pontos születési dátumát nem ismerik, de az adatok arra engednek következtetni, hogy 390 éve, 1629 körül született az akkori Belső-Szolnok vármegyében, Kiskajánban (mások szerint Jegenyén – ma Kolozs megye).

A latinul Johannes Caioniként ismert ferences saját feljegyzése szerint román családból származhatott („Natus valachus sum”). Rendkívül sokoldalúan képzett személyiség volt: orgonista, orgonaépítő, énekek szerzője, fordítója és gyűjtője, rendszerezője; botanikus, nyomdász, könyvkiadó, templomépítő. Tudományos és művészeti munkássága mellett figyelemre méltó volt korában kiemelkedően példaadó felekezeti türelmessége is.

Családja, Judit nevű nénje révén, aki a csíki nemes és nemzetes Rácz István várkapitány felesége volt, kapcsolatba került a csíksomlyói ferences kolostorral, és miután János a kolozsvári jezsuiták iskolájába járt, tanulmányait Csíksomlyón folytatta. 1647-ben lépett be a csíksomlyói kolostorba. Tanulmányaiban való elmélyedésre és tökéletesedésre Nagyszombatba küldték, ahol különösen a zene- és énekszerzésben mutatott nagy fejlődést. 1655-ben szentelték pappá, előbb a csíksomlyói rendházban szolgált, majd Mikházán, Szárhegyen is.

1675-ben nyomdát alapított Csíksomlyón, ahol többek között saját műveit, az iskolának szükséges tankönyveket nyomtatta.

„Édes hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent” – írta e szándékáról. Itt adta ki a Cantionale Catholicumot, amelyet 1676-os megjelenése után népszerűsége miatt még háromszor nyomtattak ki a somlyói nyomdában: 1719-ben, 1805-ben és 1806-ban.

Kájoni János munkásságának megismertetését Erdély-szerte a Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezte a Kájoni 390-emlékév alkalmából vándorkiállítás által.

(A szabadtéri kiállításról készült felvételek Baróton készültek.)

A vándorkiállításhoz egy animációs film is tartozik. A Hargita Megyei Kulturális Központ felkérésére fiatal kreatív alkotók, Hátszegi Zsolt, Csont Zsombor és Szász Zsolt egy kétperces, finom humorral fűszerezett kisfilmet készítettek, amely által szélesebb közönséghez is közelebb kerülhet Kájoni személye, hagyatéka.

Az animáció megtekinthető a Johannes Kájoni 390 Facebook-oldalon.

A vándorkiállítás betekintést nyújt Kájoni János életébe és korába, valamint azon helyszínekre, ahol élt és tevékenykedett: Csíksomlyó, Szárhegy, Mikháza. A tárlaton harminc pannó látható, melyeken korábban nem látott gyűjtemények, nyomtatványok és kéziratok művészi fotói is szerepelnek, tudományos igényű ismertető kíséretében (három nyelven: magyarul, románul és angolul). Többek között a Kájoni-kódex, az Organo Missale, a csíksomlyói templom régi orgonájának felirata, a Sacri Concentus, a Herbárium, a Cantionale Catholicum, a Fekete Könyv és a Hymnárium.

A kiállítás Muckenhaupt Erzsébet muzeológus, régikönyv-szakértő, a régi erdélyi nyomtatványok, elsősorban a csíksomlyói ferences nyomda és könyvtár múltjának elismert kutatója, a csíksomlyói ferences könyvtár háborús időkben elrejtett könyveinek egyik feltárója szakmai irányításával valósult meg.

A fotók művészi megvalósítása, a pannók szerkesztése Ádám Gyula fotóművész munkája.

A vándorkiállítás járt már többek között Bukaresben, Baróton, Medgyesen, Kolozsváron. Jelenlegi állomásán, a székelyudvarhelyi ferences kolostor belső udvarán október 14-ig tekinthetik meg az érdeklődők; ezt követően, október 16. és november 5. között pedig Sepsiszentgyörgy főterén lesz látható.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Johannes Kájoni 390/Facebook; Romkat.ro

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria