Szent Gellértre emlékeztek ősi püspöki székhelyén

Külhoni – 2018. szeptember 25., kedd | 17:35

A Szeged-Csanádi és a Temesvári Egyházmegyéből is érkeztek zarándokok az ősi püspöki székhelyre, Nagycsanádra (Cenad, Románia; régi neve: Marosvár) Gellért püspök névünnepén és vértanúságának emléknapján, szeptember 24-én.

Az ünnepi szentmisét Pál József Csaba temesvári megyéspüspök és Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök mutatta be hazai és külhoni lelkipásztorok koncelebrálásával.

A liturgia elején a helyi plébános, Bene Tamás köszöntötte a Temesvári Egyházmegye új püspökét, aki első alkalommal mutatott be szentmisét Nagycsanádon, és kérte Szent Gellért közbenjárását és áldását a főpásztor életére és szolgálatára.

Pál József Csaba szentbeszédében felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy Szent Gellért személyében olyan emberre emlékezünk, aki egészen odaajándékozta magát Istennek, és kitartott Jézus útján akkor is, amikor ez veszélyes volt. Nekünk, mai keresztényeknek is ugyanezt kell tennünk, hirdetnünk kell az evangéliumot.

Kérjük az Úrtól, hogy vegye el kőszívünket, és adjon új szívet, mert e nélkül csak kínlódás a vallásosságunk. Csak új szívvel tudjuk odaajándékozni magunkat Istennek. Isten, aki Gellértet szentté tette, ma is együtt akar működni velünk, népünk életének kiteljesedésében – hangsúlyozta a főpásztor.

Szent István király utolsóként alapította a csanádi egyházmegyét a Maros, a Tisza és az erdélyi havasok közötti területen. 1028 körül az uralkodó seregeit vezető Csanád a nagyőszi csatában legyőzte a Maros-vidék lázadó urát, Ajtonyt, és elfoglalta annak székhelyét, Marosvárt, mely a Csanád nevet kapta.

1030 körül István király Szent Gellértet tette meg a terület püspökévé, aki tizenkét rendtársával megkezdte a térítő és tanító munkát.

Az egykori egyházmegye területe ma három országhoz tartozik.

(Forrás: Magyar katolikus lexikon)

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Claudiu Călin

Magyar Kurír

#búcsú #liturgia

Kapcsolódó fotógaléria