Szentmisén emlékeztek az aradi vértanúkra

Az 1848–49-es szabadságharc leverése után kivégzett tizenhárom magyar honvédtisztet – tizenkét tábornokot és egy ezredest – a forradalomban játszott szerepük miatt ítéltek halálra s végeztek ki 1849. október 6-án.

Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Lenkey János, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József és Török Ignác ítéletét 1849. szeptember 26-án hozták meg. Kiss Ernő és Vécsey Károly külön perében 1849. szeptember 21-én mondtak ítéletet.

Gáspár András tábornokot tíz év várfogságra ítélték, majd kegyelmet kapott, kiszabadult. Emlékezése szerint társai „olyan büszkén fogadták a halálos ítéletet, mintha csupa dicséretet olvastak volna fel előttük. Mindegyik egyszerre úgy megkeményedett, mint a gránitszikla.”

Az aradiakkal egy napon végezték ki Pesten Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.

Kovács Gergely gyulafehérvári érsek a minorita templomban bemutatott szentmisén elhangzott megemlékező homíliájában az aradi vértanúkra utalva, de a mának is szólva elmondta: az a fontos, hogy ne valaki ellen, hanem valamiért küzdjünk.

Az emlékezés a Szabadság-szobor előtti koszorúzással folytatódott, amelyen szintén részt vett és felszólalt a gyulafehérvári főpásztor. 

* * *

Az aradi vértanúk emlékét őrző szobrot, Zala György alkotását 1890-ben avatták fel. Az avatásán részt vettek a vértanúk még életben levő családtagjai, köztük Damjanich Jánosné, Schweidel tábornok lánya, Leiningen tábornok fia, valamint Klapka György mint egykori szabadságharcos tiszt.

A szobrot 1925-ben lebontották, hosszú ideig az aradi vár árkában állt. Amikor javításának és visszaállításának lehetősége 1999-ben felmerült, a minorita templom udvarára szállították. Renoválás és némi politikai huzavona után 2004-ben újra felállították, s bár történtek rongálások, máig a Megbékélés parkban, nyilvános téren látható.

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír