A Szent Brigitta által alapított szerzetesrend gondozza napjainkban is a római Szent Brigitta-templomot, a svédek nemzeti templomát. A mai templom őse a Piazza Farnesén épült Szent Brigitta tiszteletére szentté avatásának évében, 1391-ben.
A szentmise főcelebránsa és szónoka az intézetet felügyelő Vigilancia Bizottság tagja, Kovács Gergely pápai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője volt, aki homíliájában a napi evangéliumi szakaszra (Jn 16,16–20) utalva arról beszélt, hogy az ajándékba kapott „kis időt” jól használjuk fel. Erre nagy lehetőséget ad egy-egy Rómában eltöltött akadémiai év. A tanév végi hálaadás kapcsán elhangzott: minden elvégzett munkát, Istennek tett szolgálatot csak az tud igazán értékelni, aki szívével-lelkével benne van. Jelen volt még Szentmártoni Mihály jezsuita szerzetes, a Vigilancia Bizottság elnöke, a Pápai Gergely Egyetem professzora és Melo Lajos domonkos szerzetes, a bizottság tagja, a Santa Maria Maggiore-bazilika magyar gyóntatója, valamint a Pápai Magyar Intézetben dolgozó munkatársak.
Ebben az akadémiai évben a római Falconieri-palota falai közt működő, Németh Norbert rektor vezette Pápai Magyar Intézetben nyolc magyar ösztöndíjas pap lakott: Ádám Miklós (Esztergom-Budapest) biblikumot, Füleczki István (Eger) dogmatikus teológiát, Kara Nándor (Szabadka) liturgikus teológiát, Lábár Tamás (Pécs) egyháztörténelmet, Nagy Csaba (Debrecen-Nyíregyháza) házasság- és családteológiát, Óra Krisztián (Szombathely) patrisztikát, Szép Attila (Pécs) erkölcsteológiát, valamint Végerbauer Richárd (Győr) biblikus teológiát tanult.
Forrás és fotó: PMI
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria