Ünnepi szentmisével zárult a Nagybecskereki Egyházmegye első zsinata

Az ünnepi eseményen jelen volt Luciano Suriani apostoli nuncius, részt vettek a Boldogasszony Iskolanővérek képviselői, továbbá a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetségének és szabadkai főkonzulátusának képviselői; a Magyar, a Horvát és Cseh Nemzeti Tanács képviselői, valamint a Szerb Állam Vallásügyi Minisztériumának képviselői.

Az ünnepi szentmise keretében Pastyik Róbert általános helynök felidézte a zsinat kezdetét, a munkafolyamatot és a zsinati napok jelentőségét: 2017 decemberében Német László SVD megyéspüspök meghirdette a Nagybecskereki Egyházmegye első zsinatát. 2017 és 2021 között folyt a zsinati előkészületi munka, melynek folyamán elkészült az a tíz zsinati dokumentum, amelyet a plébániákon mindenkinek alkalma volt megbeszélni, megvitatni, javaslatot fűzni hozzá. Voltak dokumentumok, amelyekhez több mint nyolcszázan szóltak hozzá. Ezzel

egy megújulási folyamat indult el, mely a zsinat jelmondatának is megfelel: „Jó nekünk itt!”

A hozzászólásokból született meg az a munkadokumentum – instrumentum laboris –, amelyet az elmúlt napokban átbeszéltek, módosítottak és zsinati dokumentumként végleges formába öntöttek.

A zsinati munkabizottságok tagjai – Csiszár Klára pasztorálteológus, a Nagybecskereki Egyházmegye zsinatának teológiai tanácsadója; Dánku Balázs, a zsinati folyamatok lelki kísérője; Máté-Tóth András professzor, aki a Vallás és Egyház vallásszociológiai, pasztorálszociológiai felméréseket vezette és a zsinat külső teológus megfigyelőjeként volt jelen a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának dékánjával, Vik János professzorral együtt – intenzív három napot töltöttek együtt. Megvitatták a zsinati folyamatok során feldolgozott tíz munkadokumentumot. Hálát adtak az elmúlt időszakért, amelyben voltak gyümölcsöző és közösségépítő zsinati megbeszélések, voltak veszteségek, koronavírus-járvány, azonban a munka folytatódott.

A zsinati napok eredményét, a zsinati dokumentumot az egyházmegye híveinek, animátorainak és bizottságtagjainak képviseletében, a munkabizottságok vezetőinek kíséretében Gyuris László püspöki helynök nyújtotta át Német László SVD püspöknek.

*

Német László SVD megyéspüspöknek a zsinatot záró szentmisén elmondott homíliáját teljes terjedelmében közöljük:

Jézus Galileába rendelte a tanítványait, azokat, akiket ő választott ki, hogy három évig vele legyenek, tanuljanak mellette, ismerjék meg általa az Atyát, a mi Istenünket. Ezek a tanítványok tanúi voltak Jézus szenvedésének, halálának, de dicsőséges feltámadásának is. Ez a mai találkozás Jézussal, melyről az evangélium beszél, különleges, hiszen a helyszín újra az, ahol az egész elkezdődött, Galilea, a pogány tartomány, ahonnan nem jöhetett semmi jó, vagy nem várhattak semmi jót, még egy prófétát sem. És Jézus itt, a hegyen találkozik a tizeneggyel.

A Biblia világában a hegy mindig is Isten közelségét jelentette, egy kiváltságos helyet, ahol a gyenge ember megérezheti Isten közelségét,

gondoljunk Illésre és a Kármel-hegyre vagy a Sínai-hegyre, ahol Isten megjelenik Mózesnek és átadja neki a tízparancsolatot, vagy amikor Jézus színeváltozása alatt a megrettent tanítványok csak azt tudták kimondani: Jó nekünk itt!

Na de mi jó jöhet Bánátból? Hányan éreztük, hallottuk ezt már.

„Jó nekünk itt” – ezzel a jelszóval, ezzel a mottóval voltunk mi is úton Jézussal, az Atyával és a Szentlélekkel 2017 decemberétől. Hosszú utat tettünk meg, de kitartottunk. Lehet, hogy voltak csalódások, hisz az apostolok is csalódtak Jézusban, hogy nem beszélt elég világosan, hogy nem állította fel Izrael királyságát. De a csalódások mellett és velük együtt mi mentünk tovább. Soha ennyi ember nem vett részt a Nagybecskereki Egyházmegyében egy szervezett, pasztorális munkában, mint ebben a zsinati folyamatban. Na, mi jó jön Bánátból?

Sokan akartak részt venni, és minden hang számított. Hallani akartuk egymást, a másik véleményét, álmait, félelmeit. Együtt akartunk imádkozni egyházmegyénk jelenéért és jövőjéért.

Ferenc pápa szerint egy egyházmegyei zsinat, a zsinati út az Isten népének a szent ideje, amikor mindenki részt vehet az élő Egyház életében.

Lehet, hogy nehéz volt a munka, de ma itt vagyunk, mint a tanítványok a mai evangéliumban, mert Jézus idehívott minket, nem egy hegyre, mert hát ez a székesegyház csak 83 méter magason van a tengerszint felett. Jézus hívott minket össze Szentlelke tevékenysége által, hogy hálát mondjunk az Atyának ezért a zsinati folyamatért. Ez jön Bánátból!

Jézus, amikor a hegyre hívta a tizenegyet, nemcsak látni akarta őket, hanem parancsot adott nekik: „Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek.” Jézus utolsó parancsa új életcélt adott a bizonytalan, kételkedő tanítványoknak. Menjetek!

Az előbb azt mondtam, hogy imádkoztunk jelenünkért és a jövőnkért. A múltat, múltunkat pedig Isten kezébe helyeztük. És mondjuk ki, volt mit belehelyezni!

Mindig sírunk, hogy kevesen vagyunk, állandóan vissza-visszanézünk, hogy volt előtte, mennyi minden megy tönkre folyamatosan szemünk előtt, mennyivel jobb volt régebben. Ha nem lépünk ki ebből az állandó múltidézésből, elveszünk az önsajnálkozásban, sírásban és depresszióban, ahogy ezt kimutatta a pasztorálszociológiai tanulmány is, ami tükröt állított nekünk. A kereszténység csak divatnak marad meg ott, ahol makacsul a múlthoz kötjük magunkat, ahol az épületek megőrzése a legfontosabb, s közben már elfelejtjük, mit is jelent katolikusnak lenni és keresztényként élni. Ezért volt fontos a zsinat. És ennek a zsinatnak a végén most itt áll a jézusi küldetés: Menjetek!

Jézus egy kis közösséggel, az apostolokkal kezdte el a missziós munkát. Több példabeszédet is mondott a kis közösségekről, a kis nyájról, a sóról, a mustármagról, a kovászról. Tudatában volt, és tudatában van ma is annak, hogy

nem sok, hanem odaadó emberekre van szükség. Olyan emberekre, akik áthatják az egészet, az egész egyházmegyénket, egész Bánátot. Olyan emberekre, akik Krisztus fényét tükrözik vissza, és úgy élnek, hogy az eloszlatja a sötétséget.

Küldetést kaptunk most a zsinat végén, hogy menjünk és hirdessük a feltámadt Krisztust, mutassuk meg a világnak azt, amit Jézustól tanulunk! A munka folytatódik. Menjünk, és hirdessük az evangéliumot, mutassuk be Isten szeretetét és irgalmát a világnak. Ámen.

*

A szentmisén Csiszér László előadásában felcsendült az erre az alkalomra komponált Zsinati himnusz.

Forrás és fotó: Nagybecskereki Egyházmegye

Magyar Kurír