Válaszolt a hívásra – Örökfogadalmat ünnepeltek Nagykárolyban

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Kalazanci Szent József-templomban Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök Labanc Zsolt magyarországi piarista provinciálissal; Ruppert Józseffel, a romániai piarista provincia megbízott felelősével; Molnár Lehel piarista szerzetes tanárral; valamint a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye papjaival közösen mutatta be a legszentebb áldozatot, kérve Isten áldását a nővérek életére és munkájára, illetve jótevőik és barátaik életére.

A szertartás, melynek során Ágnes nővér örökfogadalommal kötelezte el magát a piarista nővérek kongregációjában Isten szolgálatára, az evangéliumi rész felolvasása után kezdődött. Anna Lucia D’Ospina generális anya, a legfőbb elöljáró a nevén szólította a nővért, aki a püspök kérdésére nyilatkozott szándékáról.

A szentbeszédben Molnár Lehel SP a szerzetesi hivatást a szófogadással azonosította. Mint mondta, mindenekelőtt meg kell hallani Isten hívását, igéjét, ami személyesen megérint: „Ma öröm van bennünk, mert Ágnes nővér meghallotta, mire hívja őt az Úr, és válaszol is erre a hívásra. A hivatás olyan dolog, ami cseng, visszhangzik bennünk. Három csengése van – a talentumok, a mély, hiteles vágyak és a megszólítottság –, és ennek a háromnak összhangba kell kerülnie, különben disszonancia keletkezik.”

Celestina anya az imádság embere volt. Sokszor elmélkedett Krisztus szenvedéséről, önátadásáról – emlékeztetett a szónok. – A piarista nővérek rezonálnak erre a vágyra, szeretnék Krisztust követni, szeretnének Krisztus képmására alakulni. A gyertya, amely most a fogadalomtételkor előkerül, nem egy pislákoló mécses csupán, hanem erős parázs, az Isten utáni mély vágy kifejeződése.

A szerzetesi élet céltudatos odaszentelődés valakiért és valamiért, „karizmatikus együgyűség”. Ez az ügy az Istenre irányulás és a felebarát szolgálata. Az elöljáróval együttműködve keressük Isten szavát itt és most. A szerzetesség szófogadás, a szó befogadása: Isten igéjének a keresése, hallgatózás – fogalmazott Molnár Lehel, majd arról beszélt, hogy a családos életben is fontos egymás szavának és Isten szavának meghallása a hétköznapokban.

A szentbeszéd után, a mindenszentek litániája alatt Ágnes nővér földre borult, ezzel is jelezve, hogy mélyen átérzi kicsinységét Isten előtt, aki meghívta őt a szerzetesi életre. A hívek térden állva imádkoztak érte.

Ezután következett a fogadalomtétel. Schönberger Jenő püspök áldó imát mondott Ágnes nővér fölött, megáldotta szerzetesi gyűrűjét, az elöljáró és nővértársai pedig testvéri öleléssel köszöntötték a Jó Pásztorról nevezett Kanti Ágnes nővért. A hit közös megvallása, az egyetemes könyörgések és a felajánlási körmenet előtt a jelen levő piarista nővérek mind megújították szerzetesi fogadalmukat.

Forrás és fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír