Mária anya – Mária anyánk

Kultúra – 2021. január 1., péntek | 16:00

A Medgyesy S. Norbert által szerkesztett, a Szent István Társulat gondozásában megjelent kötet Szűz Mária életét és alakját mutatja be a magyar népi Mária-költészetben, Erdélyi Zsuzsanna (1921–2015) néprajztudós 1953 és 2000 között végzett gyűjtése alapján.

A terjedelmes előszót is jegyző Medgyesy S. Norbert kiemeli: Erdélyi Zsuzsanna gyűjtései a történeti, illetve halottvirrasztó énekekre, a jeles napokhoz kötődő, főként dramatikus-szertartásos szokásanyagra, majd az ünnepek strófikus népénekeire koncentrálódtak.

A néprajztudós a somogyi Nagyberényben 1968. december 17-én a 98 esztendős Babos Jánosné Ruzics Rozáliától hallotta először a csodálatos szépségű, középkori eredetű, műfajában addig senki által nem kutatott imádságtípust, amely az archaikus népi imádság elnevezést kapta. A műfaj lényege: a késő középkor és a barokk kor elsősorban ferences kolostori irodalmának elmélkedései, prédikációi, misztériumjátékai maradtak fenn lírai, ritkán párbeszédes, összességében töredékes formában a nép körében. Fő témájuk Jézus Krisztus és édesanyja, Szűz Mária együttszenvedése, a pénteki nap kiemelkedő szerepe, amit az imádkozó asszonyok még hosszú évszázadok távlatából is megrendülve mondtak el. Medgyesy S. Norbert rámutat: a nagyberényi leletet követően, Nagy Gáspár költőt idézve, „imahalló Zsuzsanna” folyamatosan, több mint négy évtizeden át e műfaj gyűjtője, rendszerezője, forráskutatója, közzétevője, tudományos és népszerűsítő előadásai százaival tanítója lett az egész magyar nyelvterületen.

A könyv szerkesztője tizenkét nagyobb egységre osztotta az énekeket.

Az I. fejezet címe: Szűz Mária születésének ígérete. Ezen belül két alegység: a világ, benne az angyalok és az ördögök teremtése. Teremtéstörténet, a pokol keletkezése, az angyalok lázadása, az ember teremtése a parasztbiblia alapján. A második alrész Ádám-siralmakat és -játékokat tartalmaz.

A II. egység főbb részei: Szent Anna tisztelete, Szűz Mária szeplőtelen fogantatása, születése, bemutatása a templomban, Mária eljegyzése Szent Józseffel, Mária menyegzője.

A III. egység: az angyali üdvözlet, Jézus Krisztus megtestesülése, Szűz Mária és Erzsébet találkozása.

A IV. egység: a karácsonyi ünnepkör énekei. Ezen belül: Szűz Mária és Szent József szálláskeresése Betlehemben. A pásztorok hódolata az újszülött Jézus előtt. Karácsonyi köszöntők, mendikáló (kolduló, kéregető), kántálók. Szűz Mária bölcsődalai (Mária-altatók). Jézus Krisztus bemutatása a templomban – Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. Epifánia – a háromkirályok napja: vízkereszt. A szent család menekülése Egyiptomba. A betlehemi gyermekgyilkosság. Jézus gyermekkora Názáretben. A tizenkét éves Jézus bemutatása a templomban.

Az V. egység: Jézus Krisztus szenvedésének története. Ide tartoznak a bűnbánattartás énekei, a Péter-siralmak, Ének Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásáról, Szűz Mária és a vérrel verejtékező Krisztus énekei. Énekek Jézus Krisztus szenvedéstörténetéről. Szent kereszt-énekek. Krisztus siralma. Mária Magdolna siralma. Szent János apostol siralma.

A VI. egység: a Mária-siralmak költészete. Idetartozik a betániai jelenet: Jézus és Mária búcsúzkodása Jézus szenvedése előtt. A keresés-motívum a Mária-siralmakban. A kereszt alatt elhangzó Mária-siralmak. Mária-siralmak Jézus keresztről való levétele és sírbatétele idején – „Pieta”. Máriát, a hétfájdalmú szüzet sirató énekek.

A VII. egység: húsvéti énekek. Kiemelendő ebből az Örülj, örvendezz, Szent Szűz, a Regina coeli… népi változata.

A VIII. egység: Szűz Mária mennybevétele és megkoronázása. Ezen belül: Nagyboldogasszony ünnepe, augusztus 15-e.

A IX. egység: az utolsó ítélet. Itt megemlítendő az utolsó ítélet ábrázolása a színi és az énekhagyományban.

A X. egység A magyarok Nagyasszonya-tisztelet történeti vonatkozásai című tanulmánnyal indul: a magyarság Mária-tisztelete az ősi, a keresztény államalapítás előtti Boldogasszony-kultuszra vezethető vissza. Szent István király uralkodása idején egy inkulturáció történt: az egészen tiszta és gyermeket váró Boldogasszony (Csík és Gyimes hagyományában: a Babba Mária) alakjában a nép a továbbiakban – teológiai problémák nélkül – Szűz Máriát tisztelhette. Énekeket olvashatunk itt Szent István és Szent László Mária-tiszteletéről.

A XI. egység: Mária advocata (szószólónk, ügyvédünk). Az énekek tartalmát kifejezi az alcím: Mária, dücsőség anyja, ez világ közbenjárója.

A XII. egység: Mária, Mária, te Holdnál ékesebb.

Részleteket olvashatunk a kötetben Erdélyi Zsuzsannának az Új Írás irodalmi folyóirat 1990. májusi és júniusi számában megjelent tanulmányából, melyben összefoglalja a Mária-tisztelet szellemi mélységeit, és megadja tartalmának, lelkiségének magyarázatát: „… a népi jámborság Mária-központú szemléletrendje már több mint kultikus tényező. Valóság. Az élet része, nélkülözhetetlen tartozéka. Kettős védelem: a hit s a lét szférájában. Spirituális védelem a Sátán, a Gonosz ellen: fizikai védettség az élet veszélyeztetettségeivel szemben. Mária misztikus erejét Szent István az ország számára kérte – beleértve a népet is. A nép… Máriát nemcsak Jézus anyjaként… élteti, hanem az elesettek, a szegények pártfogójának tekinti. Saját anyjaként szereti. Kialakított egy magának való Mária-képet, a Földi Anya – Égi Anya egymásba mosott alakját, transzcendens kézzelfoghatóságát, a halála után Máriában továbbélő, síron túl is jelen lévő édesanya tudatát-biztonságát… ezen ÖRÖK ANYA révén egyezerre biztosította a valóságos és valóságfeletti szeretetet.”

A monumentális, több mint ezeroldalas kötet CD-mellékletet is tartalmaz.

Mária anya – Mária anyánk
Szent István Társulat, 2020

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria