Táncon innen és túl – Egy Isten-arcú élet felé

Kultúra – 2020. június 20., szombat | 18:25

Egy életinterjú-kötetet azért veszünk a kezünkbe, hogy közelebb kerüljünk egy érdekes személyiséghez. Egy ember sorsáról akkor olvasunk szívesen, ha képes arra, hogy kizökkentsen önmagunkból, ha segíteni tud abban, hogy máshogyan folytassuk az életünket. A Harmat Kiadó Táncon innen és túl című kötete, melyben Sz. Kiss Mária Holló András kerekesszékes tánctanárral beszélget, ilyen könyv.

Manapság furcsa, több mint ellentmondásos viszonyban állunk a valósággal. Az, ami van, senkit sem érdekel. Megszoktuk, hogy a hírekben ferdítenek, csúsztatnak és magyaráznak, az emberek nagy többsége pedig úgy érzi, a kommunikációnak csak az a feladata, hogy a segítségével erősítsük a társadalomban betöltött helyünket. Egymás szavába vágva oda sem figyelünk arra, amit a másik mond, nyilván, hiszen nem is érdekel bennünket. Egyedül az a fontos, hogy a magunk álláspontját hangoztassuk. Ez a könyv két szempontból is szembeszáll a korszellemmel. Egyrészt kíméletlenül őszinte, másrészt egy olyan beszélgetést tár elénk, amelyben a kérdező tényleg kíváncsi volt a másik ember életére.

Holló András kertészmérnöknek tanult, később megszerezte a hittanári diplomát is, a munka mellett pedig táncot tanított. Megnősült, két gyermeke született, minden adott volt tehát egy kiegyensúlyozott és boldog élethez. Aztán eljött az a végzetes nap, melyen balesetet szenvedett a motorjával. Szegycsonttól lefelé lebénult.

„Istenem, innentől mindent csak teveled.” Ez volt András első gondolata, miközben várta a segítséget. A kórházból hazatérve azonban mintha kettéhasadt volna benne valami: úgy érezte, hogy bár napról napra közelebb kerül Istenhez, lényének egy része egyre jobban elkeseredik. Az világossá vált benne, hogy ezentúl semmi nem lesz ugyanaz, mint előtte, ám arra, ami az elkövetkező két évben várt rá, nem lehetett felkészülni. A fizikai megpróbáltatások mellett – többször műtötték, bele kellett tanulni a kerekesszékes létmódba – a lelkiek voltak a legnehezebbek. Felesége, Virág mindenben segítette, ám András démonjait más nem tudta legyőzni, csak ő maga.

Végül sikerült fokozatosan megbirkóznia az embert próbáló feladattal, és úrrá lett a minduntalan előtörő depresszión. A kötetben azonban nem csak erről olvashatunk. Szó esik benne az elfogadásról, a család szerepéről, megismerjük a szeretet és a szerelem igazi arcát, terítékre kerül a hivatás fontossága, valamint az is, mire jó egy kert. András számára nagyon sokat jelentett a tánc, nem is hagyta abba a tanítását. De vajon hogyan lehet táncot oktatni kerekesszékből? A kötetet böngészve erre a kérdésre is választ kapunk.

Néhányszor volt szerencsém személyesen is találkozni Andrással. Ezeknek az alkalmaknak a legizgalmasabb része mindig az volt, amikor Istenről beszélgettünk. Ennek a könyvnek minden oldalát átitatja az istenkapcsolat fontossága. Nem elvont, teologizáló vagy ájtatos módon esik szó benne Istenről, hanem egyfajta természetességgel. Ahogyan egyszer András megfogalmazta: Isten nem egy ikon a számítógépünkön, hanem a háttérkép. Vagy éppen az operációs rendszer. Mert Istenre figyelve nyílik lehetőségünk arra, hogy az életünk egy új, magasabb minőségre emelkedhessen.

Táncon innen és túl – Holló András kerekesszékes tánctanárral beszélget Sz. Kiss Mária
Harmat Kiadó, 2020

A kötet megvásárolható az Új Ember könyvesboltjában vagy megrendelhető a bolt.ujember.hu webbolton keresztül.

Fotó: Harmat Kiadó; jezsuitakiado.hu

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata a 2020. június 14-i Új Ember Mértékadó mellékletében jelent meg.

Kapcsolódó fotógaléria