„A világ csak akkor változik, ha mi is változunk” – A Mária Magdolna című filmről

Kultúra – 2018. március 28., szerda | 20:17

Március 29-én, nagycsütörtökön mutatják be a hazai mozik a Mária Magdolna című filmet, melyről Gőbel Ágoston írt kritikát.

Talán itt Magyarországon kevéssé érzékeljük, de az egyes nagyböjti időszakokra komplett bibliai mozgóképes ágazat szakosodott az utóbbi években. Egymást érik a keresztény tematikájú filmek bemutatói a tengerentúlon és több más országban. E filmek közül néhány a hazai mozikba is eljut: március 29-től Garth Davis rendező alkotását üdvözölhetjük a vásznakon, aki egy híres, hírhedt bibliai karakter kapcsán készteti újragondolásra nézőjét.

Ha a latin egyház hagyományára tekintünk, Mária Magdolna alakja Nagy Szent Gergely pápa után a liturgiában, a művészetben, sőt, még a népi ájtatosságokban is egybeforrt Betániai Máriáéval (Márta és Lázár húga), valamint a név nélkül említett ,,rossz hírű nő”-ével, akit Lukács evangélista nevez meg (Lk 7,36). Az újszövetségi kutatások igazolták a keleti egyházat, ahol megkülönböztetik a három nőt. Ott Betániai Máriát, valamint Magdalai Máriát külön-külön tisztelik. Ezt a megkülönböztetést azonban sem a misekönyvek, sem kulturális hagyományunk nem tükrözi. A Mária Magdolnáról kialakult torz kép a mai napig tartja magát. Kettős neve valójában annyit jelent: magdalai Mária. Magdala sózott haláról híres halászati központ volt a Genezáreti-tó nyugati partján.

Az újragondolás lehetősége keltette fel az alkotók figyelmét, ez adta az apropót a Mária Magdolna című film elkészítéséhez. Mivel Jézus és korának történetét azok is ismerik, akik nem részesültek keresztény taníttatásban, ezért nem mindegy, milyen aspektust választ a bibliai témához nyúló filmkészítő. Magdalai Mária középpontba állítása újszerű és mindenképp érdekes ötletnek bizonyult. Mária a családjával él Magdalában, és bőven kiveszi részét a ház körüli teendőkből; ám nem találja helyét a világban, lelkében szüntelen vívódik. Nem akar olyan férfihez hozzámenni, akit apja választott neki, nem akarja legidősebb bátyja akaratának alávetni magát; úgy érzi, a kor hierarchiája megfojtja őt. Másról álmodik, talán nem is igazán tudja eldönteni, miről. Hamarosan megjelenik a falujában Jézus, akit azért hívnak el hozzá, hogy kiűzze a benne lévő démonokat. Jézus halk szavú, de határozott, megértő, és emberszámba veszi. Mária figyelmét felkelti tanításával, és amikor továbbindul – a fiatal magdalai lány csatlakozik hozzá és az apostolokhoz, akik szinte mindannyian egy földi királyság eljövetelét várják, a római elnyomás végét, valamiféle forradalmat. Később éppen Mária lesz az, aki igazán megérti Jézus szavait, ő, aki csak figyelmesen hallgat, és segít, ahol tud. Ő lesz Jézus feltámadásának első tanúja és üzenetének bátor hirdetője.

A nők elleni megalapozatlan, igaztalan állítások utólagos megkövetése az utóbbi években filmes trenddé vált nemcsak Hollywoodban, de a világ számos országának filmgyártásában. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy tavaly több mint hat évtizedes tendencia fordult meg az Egyesült Államokban: 2017-ben ismét azok a filmek teljesítettek a legjobban a mozipénztáraknál, amelyekben nő volt a főszereplő. Ebből a szempontból tehát nem meglepő, hogy Mária Magdolna is filmet kapott.

Garth Davis alkotása azonban megvalósítását tekintve egyáltalán nem nevezhető trendinek. A Mária Magdolna egy kifejezetten konzervatív film, formai megoldásaival a klasszikus hollywoodi játékfilmek világát idézi. Lassan hömpölygő, elmélkedős mozgóképes tanulmány, számtalan válaszra váró kérdéssel és meghökkentő szerzői megoldással. Jézus alakja távol áll a magabiztos megváltó karakterétől, sokkal inkább egy kétségeiben gyötrődő, valós félelmekkel bíró, sokat imádkozó, bozontos, furcsa, mély lelki embernek ábrázolja a film. Péter és Júdás figurája is új megvilágításba kerül, előbbi féltékenysége miatt próbálja degradálni Mária fontosságát, utóbbi pedig azért árulja el Jézust, mert azt hiszi, ezzel forradalmi cselekedetekre készteti a Messiást. Az apostolok nem veszik komolyan Mária spirituális értelmezéseit, még szavahihetőségét is megkérdőjelezik, amikor azt állítja, hogy látta a feltámadott Jézust. Ugyanakkor mindannyian végtelenül egyszerű és szeretetre méltó emberek.

A Mária Magdolna tehát autentikus és emberi portré a történelem egyik legrejtélyesebb és talán leginkább félreértett alakjáról. Újragondolásra, változásra hív. A jézusi tanítás bátor megvallására.

Gőbel Ágoston/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria