„A zenét nem kell magyarázni” – A 80 éves Tardy Lászlót ünnepelték a Mátyás-templomban

Kultúra – 2021. szeptember 29., szerda | 20:59

Nyáron töltötte be 80. életévét a Liszt-díjas Tardy László, a Budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom kántor-karnagya, aki tavaly novemberben adta át a pálcát utódjának, Hegyi Barnabásnak. Akkor a járványügyi intézkedések nem tették lehetővé az ünneplést, szeptember 19-én azonban egyházközössége, valamint a templom kórusa és zenekara hálaadó szentmisével köszöntötte a visszavonult karnagyot.

Az ünnepi szentmisét Süllei László plébános Nagy Sándor jelenlegi, valamint Varga János korábbi káplánnal, a bécsi Pázmáneum rektorával közösen mutatta be, hálát adva Tardy László közel 55 évnyi gazdag zenei szolgálatáért is. Kodály Zoltán híres Magyar miséje is felcsendült, méghozzá a legendás karnagy vezényletével.

A kórus részéről Opawsky Ágnes kórustag köszöntötte Tardy Lászlót, az érdemes művészt, a Liszt Ferenc-díjas és Magyar Örökség Díjas egyházzenészt.

Ma este elfogódottan, nagy szeretettel köszöntjük az 1688 óta működő kórus 28. regens choriját, Tardy László kántor-karnagyot, aki 1966. augusztus 1. óta állt ének-zenekarunk élén – mondta, hozzátéve: „Köszönteni és köszönni jöttünk.”

Nyolcvan év megannyi eseménye, történése, egy életmű bemutatása itt szinte lehetetlen, de annak gazdagságát az elnyert elismerések legalább részben tükrözik – fogalmazott a kórustag.

Tardy László kitüntetései:

Bárdos-, Harmat-, Kodály- és Liszt-emlékérem, Pro Ecclesia Hungarie emlékérem, Budavárért emlékérem;
Liszt-díj – 1994
Szent Adalbert-díj – 2002
Magyar Örökség Díj – 2006
Szuverén Máltai Lovagrend tisztikeresztje – 2009
Magyar Érdemrend tisztikeresztje – 2011
Nagy szent Gergely-rend parancsnoki fokozata, XVI. Benedek pápa adományozásával – 2011
Szent Márton-díj – 2016
Magyarország érdemes művésze – 2016

Karmesterünk, dirigensünk vagy – mondta beszéde kezdetén Opawsky Ágnes Tardy Lászlóhoz fordulva. – Dirigálni azt jelenti, hogy különböző törekvéseket egy közös mederbe terelni – magyarázta, számokkal is illusztrálva a több mint fél évszázadnyi munkásságot: a tavaly leköszönt karnagy 200-220 kórista, mintegy 70 szólóénekes, valamint 100 muzsikus elképzelését terelte közös mederbe, összesen évi 160-165 alkalommal, amelyből a zenei szolgálat évente 70-80 fellépést jelentett szentmiséken és más alkalmakon.

A Budavári Nagyboldogasszony-templom kórus- és zenekarának repertoárja az egész országban egyedülálló; a klasszikus és preklasszikus műveken túl a kórus és a zenekar megismerte és megszerette a reneszánsz mesterek és a 20. századi kortárs szerzők műveit is, a paletta így rendkívül színes és sokrétű.

A nagyságrendek érzékeltetésére Opawsky Ágnes ismét néhány számadatot idézett: majdnem 55 év alatt összesen 117 misét énekelt a kórus, ebből 45 mű volt zenekari kíséretes; Haydn-misét 234, Mozart-misét 385, Liszt-misét 250, Schubert-misét 224 alkalommal, 20. századi kortárs szerzők miséit pedig 706-szor énekelte a kórus, amely a próbákkal együtt hozzávetőlegesen 9200 alkalommal dolgozott együtt karnagyával és olykor a zenekarral a művek megszólaltatásán.

Az egyes alkalmakon többek között olyan neves szólisták működtek közre, mint Réti József, Korondi György, Molnár András, Polgár László, Kovács Kolos, Budai Lívia, Csavlek Etelka vagy Marton Éva, de a kórus szólistáit is meg kell említeni: Tarkó Magda, Török Ili és Páni János neve is az illusztris névsorban szerepel.

Tardy László 1966. augusztus 2-án debütált karnagyként Schubert G-dúr miséjével. Az első vezénylést aztán számos emlékezetes éneklés és közös zenélés követte. Csak egy-két példa azok közül, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak az énekesek életében: Dohnányi Szegedi miséjének megszólaltatása a szegedi dómban 1980-ban; a templomszentelési évfordulókon rendszeresen felcsendülő Liszt Esztergomi mise, de az együttes szívesen emlékezik vissza minden olyan alkalomra is, amikor Kodály Budavári Te Deumát énekelték el.

Megtanultuk, és a mai napig részleteiben énekeljük a görögkatolikus szertartás miséjét Keresztes Szilárd püspök úr útmutatása szerint, amit később elénekeltünk Edelényben is, a Török Feri által tervezett templom felszentelésén (a nemrég elhunyt Török Ferenc az 1983-ban épült edelényi görögkatolikus templom Kossuth- és Ybl-díjas tervezője – a szerk.). Azután elvesztettük a teljes kottaanyagot, ezért Török Ili kottázta újra az összes többszólamú kórusművet – idézte fel a történetet Opawsky Ágnes, hozzátéve, különlegesen örömteli zenélés volt az.

Egy másik alkalomra is szívesen emlékeznek együtt: Vavrinecz Mór Karácsonyi Miséjében Janó atya (Varga János egykori káplán, jelenleg a bécsi Pázmáneum rektora – a szerk.) „havasi kürt orgonasípon” működött közre.

De kiemelkedő élmény volt számukra Liszt Ferenc Krisztus című oratóriumának – mely a szerző legnagyobb szabású és egyik legjelentősebb műve – Ressurrexit tételének előadása is, vagy a 13. zsoltár megszólaltatása.

Koloss István kifejezetten Tardy László és a Mátyás-templom ének- és zenekara számára komponálta a Budavár visszafoglalásának 300. évfordulójára készült Budavári misét.

Emlékszünk egy lelkes esti hangversenyünkre, melynél az elrepülő karmesteri pálcádat a padsorokból hozták vissza a karzatra, vagy amikor Liszt Koronázási miséjét egy napon kétszer is elénekeltük, itt, a templomban, hogy utána rögtön Kecskemétre utazzunk, újra elénekelni – sorolta a köszöntő a közös élményeket.

Opawsky Ágnes arról is szólt, hogy Tardy László minden szeptember utolsó vasárnapján Mozart Requiemjét vezényelte, felajánlva a zenei szolgálatot mindazokért, akik már elmentek közülünk. – Ez mindig más volt, mint az összes többi requiem; a kezed intése, az arcod… sokkal átszellemültebb volt, ezért Hegyi Barnát (Hegyi Barnabás, a Mátyás-templom jelenlegi kántor-karnagya – a szerk.) idézve, mi is „tündéri többlettel” szólaltunk meg ilyenkor – mondta.

A kórus együtt énekelt szeretett karnagyával a Budapesti Tavaszi Fesztiválokon, különböző konferenciák koncertjein, esküvőkön, vagy ami különösképpen emlékezetes és különleges alkalom volt a Mátyás-templomban: az 1986-ban a fellövéskor életüket vesztő amerikai űrhajósok és a Challenger-katasztrófa emlékére tartott szentmisén is Tardy Lászlót és zenészeit kérték fel a közreműködésre.

A kórus-zenekar számos külföldi helyszínre is eljutott. 1980-ban Köln, ’88-ban Róma-Segni, ’89-ben Loreto volt az úti cél. 1992. augusztus 20-án aztán Erdélybe indultak.  – A 10 órai nagymisén Liszt Magyar koronázási miséjét énekeltük, amit a tévé is közvetített. Az amúgy is nagy melegben minket még a jupiterlámpákkal is melegítettek. A karunkról is csöpögött a víz, Te pedig a mise végére vagy 4 kilót fogytál. Ezután indultunk Erdélybe, 10 napos hangversenykörútra – idézte fel a kalandos indulást Opawsky Ágnes. Hasonlóan alakult a helyzet 1995-ben is, csak éppen akkor Erdélyből hazafelé tartott a kórus, Ilyés Zsolt primiciájáról. A hazafelé vezető úton azonban akadályokba ütköztek, így a tervezettnél jóval később, csak másnap érkeztek meg Magyarországra. Így vasárnap reggel az autóbuszból kiszállva látták el az úrnapi szentmise és körmenet zenei szolgálatát.

Tardy László vezetésével megfordultak ezen felül Graz, Regensburg, Kassa, Pozsony, Munkács, Szabadka templomaiban, és a krakkói Isteni Irgalmasság-bazilika magyar kápolnájának megáldásán is közreműködésükkel emelték az esemény fényét. 2002-ben egy hangversenykörút következett, Svájcban és Ausztriában jártak.

A karnagynak zenészei közösségi és lelki életére is gondja volt. Közösségformáló-léleképítő szándéka vitte el őket Pannonhalmára Korzenszky Richárd atyához, de a Máriabesnyőn megrendezett kórustáborok sem „csak” a zenéről szóltak. 2009 áprilisában pedig Varjú Imre atyával Lourdes-ba is közösségként utazott el a kórus. Ezt a harmóniát érezték meg az ifikórus lelkes tagjai is, akik Szilas Imre Beat miséjét tanulhatták meg.

1987-ben a világiak szinódusán egyetlen magyar résztvevőként énekelték Szent II. János Pál pápának Sáry László igen kifejező II. Magyar miséjének „dadogós” Kyrie tételét, amely Isten és ember párbeszédének kezdeti pillanatát idézi. „Mert a zenét nem kell magyarázni” – mondta Tardy László.

„Egyházzenei munkámban mindenkor az vezetett, hogy a liturgikus cselekmény és a zenei szolgálat között harmóniát teremtsek” – határozta meg munkássága vezérfonalát korábban a mindenkor alázatos karnagy. Ezért vállalta az Országos Magyar Cecília Egyesület vezetőjeként a kántorképzés ügyét éveken át, és viselte szívén a középiskolás diákok és a papnövendékek tanítását.

Legutóbb Tardy László – immár mint visszavonult karnagy, egy csodálatosan gazdag örökséget hagyó életművel a háta mögött – az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus utolsó napján, miközben Ferenc pápa a pápamobillal megtette a tömeget üdvözlő köröket, a Statio Orbis mise előtt Kodály Zoltán Pange linguáját vezényelte a Hősök terén, ahol több mint 2000 fős kórus énekelt a kezére.

Istenünk, köszönjük Neked, hogy Laci ilyen hosszú ideig szolgálhatott! Add, hogy emeritus karnagyként még sokáig közöttünk legyen, és velünk énekeljen dicsőségedre – fohászkodott legvégül Opawsky Ágnes, majd beszédét Varga Gyöngyi Áldáskönyvének egy részletével zárta:

Áldjon, áldjon meg Isten, a kelő nap sugaraival, a reggel kávéillatú békéjével, az új nap rád váró lehetőségével;

Áldjon, áldjon meg Isten, a dolgos órák izgalmával, az alkotás szép szabadságával, a találkozások ajándékaival;

Áldjon, áldjon meg Isten, a hazatérés jóleső érzésével, a közös vacsora hangulatával, az egymásra figyelés örömével;

Áldjon, áldjon meg Isten, az éjszaka puha csendjével, az erőt adó békés álommal, az új reggel reményével;

Áldjon, áldjon meg Isten, a benne való bizalom erejével, az egyszerűséggel megelégedő emberséggel, a hétköznapok igazi csodáival, az ünnep teljes ragyogásával.

Szerző: Horogszegi-Lenhardt Erika

Fotó: Csapó Viktória

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria