A Boldogságos Szűz Mária követése

Kultúra – 2022. január 1., szombat | 13:01

Kempis Tamás Ágoston-rendi szerzetes, pap, misztikus író a 15. században írta Krisztus követése című könyvét, a keresztény spiritualitás egyik gyöngyszemét. Ennek mintájára fordította latinra 1764-ben Sailer Sebestyén markthali premontrei plébános a Boldogságos Szűz Mária követése című könyvecskét.

Magyarul 1944-ben jelent meg először, a Szalézi Műveknél, Dezső István felcsúti esperes-plébános fordításában. Most a Szent Gellért Kiadó és Nyomda jelentette meg ismét. A kötetben a Szűzanya egyes szám első személyben „beszél” hozzánk, és ad tanácsokat, hogyan kövessük őt és isteni Fiát. Ha Máriát követjük, soha nem csalódhatunk, s okosan tesszük, ha az Isten kegyelmével belé plántált erényeket követjük, „hiszen Gábor főangyal hirdette rólam, Isten kegyelmében teljes vagyok, hogy a fölséges Istennek tiszteletreméltó anyja lehessek… Gyermekem, kövesd Anyádat. Fiam erényei bennem úgy ragyognak, mint a nap sugarai a kristályban”.

Jézus édesanyja a Magnificat szellemében figyelmeztet: az életszentség alapja az alázatosság. „Gyermekem, én azért lettem annyira a csillagok fölé emelve, mert a legalázatosabb voltam. Megértettem, hogy Isten a kevélyeket leszállítja a székükről, míg az alázatosakat fölmagasztalja.” Mária szerint

nem az számít, hogy valakinek mekkora tehetsége van, „hanem azt tekintsd: hogyan fordítod ezt Isten tetszésére. Mit használ neked a kimagasló értelem, a szép test, a ragyogó lelki tehetség, ha mindezekkel rosszul élsz?”

A kiváló tehetség nem üdvözít, inkább kárhoztat, ha talentumainkat a Teremtő megbántására fordítjuk, vagy haszontalan szolga módjára elhanyagoljuk. Az alázatossághoz tartozik az is, hogy nem szabad megvetnünk, lenéznünk azokat, akiknek nincs annyi jó tulajdonságuk, mint nekünk. „Az egyszerű, tanulatlan, istenfélő ember inkább tetszik Istennek, és nagyobb is lesz a mennyországban, mint a világ bölcsei, akik másként élnek, mint ahogyan gondolkoznak, mert tehetségeikre kevélykednek.”

A szerénység is követendő magatartás, amely a jó ember „dísze”. „Az emberek között én úgy viselkedtem, hogy mindenki csak a legnagyobb épüléssel tekinthetett rám… Senki sem gondolt rosszat rólam, amikor sétálni, imádkozni, étkezni vagy dolgozni látott. Akik engem láttak, azok nagyon épültek rajtam, és dicsőítették Istent.”

A türelem a lelki élet táplálója. Szűz Máriát sok kellemetlenség érte, amit a legnagyobb türelemmel viselt el. „Miként Fiam élete, úgy az enyém is kereszttel volt telve, és ifjúságomtól fogva küzdelem közt éltem. Szegénység, üldöztetés, megvetés mindennapi kenyerem volt… Fiam szenvedése és halála halálom órájáig gyötört engem, de azért türelmemet sohasem veszítettem el. Nem élhetsz türelem nélkül, mert sokat kell szenvedned az örök életért.”

Jézus édesanyján soha nem uralkodott a harag, „én mindig és mindenkihez jóságos Szűz voltam. Miként Fiam tette, úgy én is minden ellenségemet szelídséggel győztem le. A szelídség velem született, és jóságomat még ellenségeim is tapasztalták.”

A legjobb eszköz tetteinkhez az Istenre irányított jó szándék. Jó cselekedeteinknek is jó szándékból kell fakadnia, mert akkor „szép a lelked képe is; ha azonban rossz szándékból fakadnak, akkor nagyon is rút és eltorzult a lelki világod. Jó a szándékod, ha Istent keresed; rossz, ha földi haszonért vagy hiú dicsőségért fáradsz.” A tökéletességre való legjobb nevelés pedig az engedelmesség. Szűz Mária az engedelmesség példaképe volt. „Nem volt bennem önakarat. Így kerültem el minden veszélyt, mert én Isten törvényeinek és parancsolatainak teljesen alávetettem magamat. Isten Fia nekem mint anyjának engedelmeskedett; de én is engedelmeskedtem Neki mindenben, amit csodálatos gondviselése útján kívánt tőlem.” A kevélység leküzdésére legjobb orvosság „az alázatos és gyors engedelmesség. A kevély ember csak a maga akaratát követi, míg az alázatos mindig lemond a maga tetszéséről.”

Mária arra is int bennünket, hogy a békére törekvés a szeretet alkalmas növelője. „Soha senkivel se civódtam vagy veszekedtem… Szerettem a békét, és egyetértésben éltem még azokkal is, akik nem akarták a békességet… Inkább mindjárt engedtem, semhogy a szeretetet csökkentsem.” Ám ahhoz, hogy békességben éljünk másokkal, először önmagunkkal kell békében lennünk, mert ha ez nincs így, akkor semmiségeken is vitatkozunk. „Mindenkivel békében élj; ez a béke azonban ne ravaszságból, hanem szent szeretetből fakadjon. Ne hallgass a besúgókra, mert azok a sátán szolgái; nem tesznek egyebet, csak gyanút ébresztenek, és veszekedést szítanak az emberek között.”

Szűz Mária példaként említi a premontrei rend megalapítóját, Szent Norbertet, aki egyszer, már magdeburgi érsekként mezítláb ment be székhelyére, és a kapuőr elűzte, de Norbert testvérének nevezte és megcsókolta. Ellenben „Te mindjárt bosszút akarsz állni a sértésért, és sohasem akarod elfelejteni, amit veled tettek.” Márpedig ha valaki ennyire érzékeny, még nem tökéletes a szeretete. Fel kellene ismernie, hogy a keresztény embernek nincs ellensége, „miként ő sem ellensége senkinek sem; mert

akik bajt szereznek neki, azokat barátainak tartja, hiszen alkalmat adnak neki arra, hogy Istenért valamit szenvedhessen”.

Kiemeli Mária az Oltáriszentség tiszteletét, ami a szent szeretet bizonyítéka. „Fiam nem adhatott többet, mint hogy önmagát adta, hogy velük legyen a világ végéig, mert mindvégig szereti őket. Halála után az volt az én legnagyobb vigasztalásom, hogy a szeretett tanítvány házában, az apostol kezéből sokszor magamhoz vehettem az Oltáriszentséget. Ebben a szentségben mindig megnyugodott az én lelkem, mert benne az én Fiam van jelen… Ez az a hely, ahol megkapsz minden kegyelmet, ahol lanyhaságod jóra fordul, és gyötrődő szíved fellelkesül… és ha téged valami gyötör, ott mindig megvigasztalódhatsz”.

Mária kitér a Józseffel való házasságára is. Szent József tisztelete a Mária-tisztelet kiegészítője. Nagyon szerette őt. „Az egész világ sem látott még ilyen csodát, mint a mi szűzi házasságunkat, mert ezt igazán az isteni Gondviselés kötötte egybe.” József mindvégig hű volt hozzá, gondoskodott róla és Jézusról. „Alázatossága, tisztasága és szerénysége hozzám hasonlóvá és mellém illővé tette őt. Ha engem tökéletesen akarsz szeretni, akkor Józsefemet is állhatatosan tiszteld.”

A Boldogságos Szűz Mária követése évszázadokon át volt népszerű lelki olvasmánya a hívőknek, jogosan: a Szűzanya bölcs intelmei révén nemcsak hozzá kerülünk közelebb lelkileg, de isteni Fiához is, a Megváltó Jézus Krisztushoz.

A Boldogságos Szűz Mária követése
Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 2021

A Boldogságos Szűz Mária követése című kötet megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8. Nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9–17 óráig; szerda 10–18 óráig) vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.

Szerző: Bodnár Dániel

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria