A csörögi szőlőknél – Ozsvári-kereszt a pápa kezében

Kultúra – 2022. április 9., szombat | 20:59

Május 25-e, Orbán, az utolsó fagyosszent napja. Szent I. Orbán a 17. pápa volt. Nevéhez számtalan népi hiedelem kapcsolható. Az Orbán-napi hideg leginkább a szőlőnek árt, ezért a szőlősgazdák és a vincellérek védőszentjüknek választották Orbánt.

Úgy tartották, savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, ám édes borra lehet számítani, ha szép ekkor az idő. Ezen a napon a jó szőlőtermésért fohászkodtak a szenthez, s ha jó volt az idő, a szőlősgazdák virággal és koszorúkkal fejezték ki hálájukat, és egész nap jókedvűen borozgattak. Fagy esetén azonban kővel dobálták, megbotozták, vagy, mint Csörögön is történt, letörték a patrónus szobrának karjait. De, ne szaladjunk ennyire előre…

A magyarországi szőlőhegyeken e kultusz kutatója számos Orbán-szoborral találkozhat, hiszen sok szakrális helyet szenteltek a tiszteletére (például Etyek, Sóskút, Szolnok, Jánoshalma, Csongrád, Balatonederics, Velence, Bácsalmás, Felsőnyék, Lenti stb.). 1939-ben, Orbán napján Vác mellett, a mai Csörög település határában is felállították a szent pápa szobrát, ugyanis évszázadokig az itteni vulkanikus Kígyó-hegy volt a váciak egyik kiváló szőlőtermő helye.

Az alkotás megrendelője czétényi Czettler Jenő (Jászárokszállás, 1879 – Budapest, 1953) egyetemi professzor, híres agrárközgazdász volt, aki az 1920-as évek közepétől szép parkkal körbevett kúriát, gyümölcsöst és nagy szőlőst mondhatott magáénak Csörögön. Czettler gyakran tartózkodott a fővárostól alig több mint harminc kilométerre lévő gazdaságában. A nagy könyvtárral rendelkező, ámbitusos épületben egyetemi hallgatói is gyakran felkeresték, és a Jászok Egyesülete is rendszeresen itt tartotta őszi tagértekezleteit.

A szakirodalom Istvánffy (Hilda) Hildegard (1905–1971), az első magyar kőszobrásznő főműveként tartja számon a csörögi Orbán-szobrot. Az alkotás teljes pápai ornátusban, tiarával a fején, baljában hármas kereszttel ábrázolja a szentet; jobb kezét áldóan a szőlőhegy és így a szőlőtermés fölé emeli, elűzve ezzel a késő tavaszi ártó fagyokat. A szobor talapzatának latin nyelvű feliratából megállapítható, hogy az Orbán-kultusz életre hívásán túl, Czettler a szoborállítással két jelentős, egy évvel korábbi eseményről – jelesül a budapesti eucharisztikus világkongresszusról és a Szent István jubileumi évről – is megemlékezett.

A kemény mészkőből készült alkotást a váci papság és a templomi lobogókkal körmenetben kivonult rengeteg hívő részvé­tele mellett Hanauer Árpád István váci püspök áldotta meg. A szabadtéri misén Kornis Gyula váci kötődésű kultúrpolitikus is részt vett.

Ám a jeles esemény után vélhetően nem mindig hallgattatott meg a szőlőket művelő hívek fohásza, mivel egy fagykár után a szobor karjait letörték. A néprajzkutatók tudják, hogy már évszázadokkal korábban is ismert volt a környéken az Orbán-verés kifejezés. (Végh Dezső 1928-ban Vácon megfestette, ahogy a felbőszült parasztok megbotoztak egy ledöntött Orbán pápa-szobrot.)

A történet eddig, mondhatni, egy Horthy-korszakbeli átlagos donáció és a népi hiedelem bemutatása. De ami ezután történt, az kiábrándító. Az új hatalom megszilárdulása után Czettler 1947-ben egyetemi tanárként nyugdíjba kényszerült, semmilyen társadalmi, politikai tevékenységet nem vállalhatott. 1950-ben a kommunista hatalom törölte az MTA tagjai közül, majd a Rákosi-érában, 1951-ben a koncepciós Grősz-perben vasúti robbantásos merénylettel vádolták meg. Bebörtönözték, vagyonát elkobozták. 1953-ban máig tisztázatlan körülmények között a Mosonyi utcai rabkórházban halt meg. A rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájába, jeltelen sírba temette a rezsim. Szép, gazdagon berendezett csörögi tusculanumát a környéken élők kifosztották, az épületeket a háború utáni építőanyag-ínséges években széthordták.

Az 1980-as évek közepére már csak egy-két alacsony falmaradvány, az elvadult díszcserjék, valamint a megcsonkított Orbán pápa-szobor emlékeztetett arra, hogy valaha szebb napokat látott ez a Kecskerágó-dűlőnek nevezett terület. Itt, a lyciumos bozótosban fedezte fel az elfeledett szobor torzóját Gedeon József sződi plébános, aki a helyi katolikus templom apszisa mögé szállíttatta az alkotást. Felállításakor hiányos volt mindkét karja, az orra és feliratos posztamense, melyeket 1987-es helyreállításakor Rákos Péter kőfaragó és Sütő József kőszobrász-restaurátor pótoltak. A kezéből hiányzó pápai keresztet az egyházközség megrendelésére Ozsvári Csaba ötvösművész alkotta meg vörösrézből. A szobor mögé a sződiek szimbolikusan szőlőlugast ültettek. Ma az alkotás nagyra nőtt fenyőfák közé rejtve áll, észak felé, a semmibe tekint.

Sződön csak a hajdani szőlőhegy déli, vulkanikus lankáin termett jó szőlő. Ez a terület 2002-től már az önálló Csörög része. A település főterén láthatunk néhány modern köztéri emlékművet, a hajdani dicső szőlőkultúra emlékezete azonban a nyolcvanhárom évvel ezelőtt készült Orbán pápa-szoborban ölthetne itt testet. Csörög identitását kereső település. Azt hiszem, helyesebb volna, ha ez az alkotás visszakerülhetne eredeti felállítási helye közelébe, oda, ahol a hegy gerincéről közel fél évszázadig védelmezően tekintett a szőlősorok és az Alföld rónái felé.

Szöveg és fotó: Volentics Gyula

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2022. április 3-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.

Kapcsolódó fotógaléria