Mácsai Pállal és szerzetesi programokkal erősít a pannonhalmi fesztivál

Kultúra – 2018. június 19., kedd | 20:15

Az idei Arcus Temporum, a pannonhalmi művészeti fesztivál programjait június 19-én mutatták be a sajtónak a Budapest Music Center könyvtárában. Az augusztus 24. és 26. között sorra kerülő esemény elsősorban a zene, az irodalom és a spiritualitás köré szerveződik.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Kormos Gyula pannonhalmi kommunikációs vezető köszöntő szavai után rögtön át is tértek a zene nyelvére a sajtótájékoztatón: Csalog Gábor adott elő pianínón egy-egy klasszikus, illetve kortárs darabot; amibe előbb beleringatott Bachhal, abból kizökkentett Kurtággal.

Csalog Gábor előadását vizuális műfaj követte: bemutatták az egyik Arcus Temporum-reklámfilmet – hangszerek, arcok, belső és külső terek képei váltják egymást; közben Mácsai Pál, a fesztivál házigazdája, az Örkény István Színház igazgatója többek között arról beszél a videóban, Pannonhalmába lépten-nyomon belebotlik az ember. A színész-rendező kiemeli Pannonhalma függetlenségét – amit ha van mersze megélni a közösségnek, az imponáló.

Dejcsics Konrád OSB a személyes találkozásokat emeli ki a reklámfilmben: a művészek, a közönség, a szerzetesek találkoznak az Arcus Temporum alatt, és az egésznek van valami családias jellege, túllép a hivatalos formákon. Magunk mögött hagyhatjuk szerepeinket, energiát kapunk a megnyílásra a mások előtt.

A közönségnek nem muszáj szakértőnek lennie – nyugtat meg sokunkat Rácz Zoltán, az Amadinda ütőegyüttes alapító tagja, a fesztivál egyik művészeti vezetője –, elegendő, ha úgy érkezik, hogy kinyitotta a szívét.

Az idén 14. alkalommal megrendezett pannonhalmi művészeti fesztivál három fő alkotórésze a zene, az irodalom és a spiritualitás; ezt kiegészítik a különleges tárlatok. Az irodalmi programok „felelőse” Mácsai Pál, a zenei területé Rácz Zoltán, az idén még hangsúlyosabb szerepet kapó spirituális témakör pedig Dejcsics Konrád OSB irányítása alatt formálódik. Újdonság, hogy a program igazodik a szerzetesek imaóráihoz – amelyekre egyébként eddig is gyakran beültek a művészek és a vendégek –, beleszövődik a szerzetesközösség napirendjébe.

A videóban elhangzottakhoz Dejcsics Konrád OSB kulturális igazgató hozzáfűzte, hogy a szerzetesi közösségek eredendően azért jöttek létre, hogy egy ideális életformára kínáljanak lehetőséget, melynek része volt a világtól való távolságtartás is. A monostornak ez a szerepe máig megmaradt – ugyanakkor az egyik legfontosabb küldetése éppen a kívülről hozzájuk érkezőkre irányul: abban segíteni, hogy vendégeik, látogatóik is letehessék a szerepeiket. A szerepek mindenhol, az Egyházban is nehézséget jelentenek, a monostorban ezzel szemben mindenki úgy jó, ahogy van, ahogy a Jóisten teremtette. Dejcsics Konrád felidézte II. János Pál pápa szavait: az emberszeretet vezet az istenszeretethez. Erre jó alkalom az Arcus Temporum, amely a kultúra produktumai mellett lehetőséget nyújt a találkozásra egymással.

Mácsai Pált a szerzetesközösség kérte fel a házigazdai szerepkörre; amiről elmondta: a házigazda szolgál, mosogat, „nem az a dolga”, hogy jól érezze magát – ő azonban jól is szeretné érezni magát, nem kifosztottabban akar hazatérni. A hitelességen múlik egy hely karátszáma, megítélése – fogalmazott Mácsai. – A cselekvésein, amelyeket meghatároznak a gondolatok, és a gondolatok mögötti horizonton. A művészet, ha ez alá megy, propagandává vagy szórakoztatássá válik – az Arcus Temporumra olyan produkciók kaptak meghívást, amelyekre a fenti kritériumok állnak.

S mit vár személyesen Pannonhalmától? Például azt, hogy talál egy izgalmasabb kapcsolatot az idővel: ha azt látja az ember kiírva, hogy 996., megérzi, hogy ő maga csak egy epizód...

A jövendő házigazda után Rácz Zoltán beszélt, aki amellett, hogy az Amadinda tagja, évek óta az Arcus Temporum művészeti vezetője Keller András hegedűművésszel, a Concerto Budapest karmesterével együtt. Rácz Zoltán megosztotta a hallgatósággal, hogy az egy év szünet alatt, 2015-ben sokat tanakodtak rajta, merre tovább – végül egy saját út mellett döntöttek, elismerve az addigi koncepció kiválóságát. Tavaly fedezték fel például a könyvtárat mint új helyszínt, és annyira beleszerettek, hogy idén eleve ott kezdik a fesztivált. Például Sztravinszkij nem való a bazilikába, a könyvtár azonban tökéletes helyszín lesz neki, mint ahogy a választott Bartók-zeneműnek is, melyet Kocsis Zoltán Bartók legtökéletesebb darabjának tartott. Rácz Zoltán beszélt arról az ellentétről is, amely az őt szívósságával, rendületlen előrehaladásával Kőrösi Csomára emlékeztető Bartók és a Tűzmadár után világsztárrá váló Sztravinszkij között feszül – a két szerző művei hangzanak majd el a Katona története című produkcióban.

A marketing céllal készült „vírusvideó”, spot kapcsán Kormos Gyula elmesélte, mekkora nehézséget jelentett egy metronómot találni Pannonhalmán. Szinte minden készen állt a forgatáshoz – kivéve a metronómot, amire az egész kisfilm fel van fűzve... Szembe kellett nézniük a ténnyel, hogy már minden diák digitális metronómot használ, és komoly nehézségek árán tudtak csak előásni valahonnan egy hagyományos eszközt.

A sprituális programokat Dejcsics Konrád OSB mutatta be; köztük lesz többek között a bazilika szimbólumrendszerét rendhagyó módon, zenével körbejáró-megismertető séta; és lesz spirituális labirintusjárás a kertben. Beszélt a kiállításokról: az apátválasztások története mellett hat kortárs reflexiót láthatunk az elmúlt 25 év történéseiről, a kibékülést állítva a középpontba – ami egyben meghívás is saját múltunk kibéküléseit keresni.

A sajtótájékoztató végén Mácsai Pált kérdezték, hogyan ajánlaná egy barátjának az Arcus Temporum fesztivált: „Sok fesztivál van nyaranta – ez bizonyos, hogy nem hasonlít egyikhez sem” – hangzott a válasz.

Fotó: Merényi Zita

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria