A HÉT VERSE – Sík Sándor: A napkeleti bölcsek

Kultúra – 2020. január 4., szombat | 20:30

A „végtelen karácsonyok” sorában most távolodunk egy karácsonytól, s a következő még oly messzinek tűnik. De a bölcsek a Megváltó felé közelednek. Nem csak karácsonykor, nem csak vízkeresztkor, minden nap elindulhatunk, és fáradtan-fáradhatatlanul lépkedhetünk „ama csillag után”.


A NAPKELETI BÖLCSEK

Ama csillag után.

A holdsugaras hideg éjszakán,
Mint egy fehérlő, csendes álom,
Úgy vonult el a komoly karaván.
És elől ment a három.

A sziklás föld mogorván és kopáron
Feküdt el lábaik alatt.
Méltóságos sora a száz tevének
A harmaton halkan haladt.
És mintha fehér árnyak lengenének,
Úgy vonult végig a fehér sereg
A völgyön, ahol nem nőttek virágok,
S a városon, ahol az emberek
Nem virrasztottak és nem énekeltek.
S ahol nem látta őket senkisem.

És így suhant el csendesen
Életre éledt vágya Napkeletnek
Az ezredéves éjszakán.

Ama csillag után.

 

Kép: A napkeleti bölcsek hódolata (3. század, Priscilla-katakomba)

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria

A napkeleti bölcsek hódolata (3. század, Priscilla-katakomba)