A Magyar passiótól a Jézus Krisztus szupersztárig – Szegedi Szabadtéri Játékok 90 éve

„A város képe teljesen megváltozott. Életre kelt az alföld metropolisza. A házak ormain zászlók hirdették az ünnepi alkalmat. Délután különvonat futott be a pályaudvarra, és ontotta magából a fővárosi és vidéki idegenek seregét. Megindult a közönség áradata a tér felé, s mire bealkonyodott, a tribünsorok feketélltek a kíváncsian várakozó publikumtól. Drapériák és színfalak övezték a Fogadalmi templom homlokzatát.  Az első sorokban József Ferenc királyi herceg, Anna királyi hercegasszony, Bethlen István grófné, Klebelsberg Kuno gróf és felesége, Glattfelder Gyula megyéspüspök és az ország színe-java. Negyed kilenckor megkondultak a templom harangjai, a zsivaj elült, s a felharsanó kürtszó jelezte, megkezdődött az első szegedi szabadtéri előadás – írta Balogh István szeged-alsóvárosi plébános, a Szegedi Katolikus Tudósító alapító szerkesztője 1931-ben, amikor a város az első színházi előadásra készült az egy évvel korábban felszentelt dóm előtti téren. Voinovich Géza Magyar passiójátvitték színre, a szegedi szabadtéri színjátszás ezzel a darabbal vonult be a magyar színháztörténetbe.

A Mátyás király korában játszódó darab nyolcütemű magyaros versekben mutatja be Jézus életét és szenvedéstörténetét, magyar históriai képekkel át- meg átszőve. A szerző a Mátyás korában épült kassai dóm előtti térre szánta a darabot, bemutatására így kiváló helyszínnek bizonyult Szeged. Hevesi Sándor rendező egyenesen főszereplővé avatta a templomot az előadásban. „Ebben a fenséges környezetben állították színpadra a Megváltó élettörténetének megemlékezését. Kiderült, hogy a passió misztériumot nem lehet sehol olyan hatásosan és megkapóan előadni, mint a mi templomterünkön” – írta Balogh páter.  A darabban Jézust magyar szentek kísérik a keresztútján. A zárófohász a Boldogasszony anyánk, melynek elhangzását leírhatatlan tombolás, taps és éljenzés követte. Az előadás ezrek számára volt ünnepi élmény, amely megalapozta a folytatást, a templomtéri színjátszás hagyománnyá válását Szegeden.

A szabadtéri játékok elindítása is része a Klebelsberg Kuno irányításával megvalósult átfogó kultúrpolitikának. A játékok ötlete a párizsi tanulmányútjáról hazatért Hont Ferenctől származott. Juhász Gyula, a Tisza poétája is szót emelt a színházi estek elindítása érdekében. Az elképzelés elnyerte a kulturális és a politikai élet számos jeles képviselőjének támogatását. A történelmi dimenzióban gondolkodó Balogh István alsóközi plébános határozottan kiállt a Fogadalmi templom előtt tartandó előadások mellett. A kezdeményezés megkapta a klérus támogatását is, így 1931-ben óriási attrakció valósulhatott meg a templomtéren, közel hétszáz közreműködővel. „A tribünök ölelte csonka torony mellett magyar trikolórt lengetett a szél. A templom lépcsői felett hatalmas zászlókon az ország és Szeged színei, az egyetemi épületek ablakaiban párosával gyertyasorok, a templom homlokzatát villanykörték százai rajzolták ki. A muzsikától minden nagyobb lett” – írta Balogh páter. 

A következő évek újabb sikereket hoztak, és Szeged lassanként nemzetközi hírnévre tett szert. Vezényelt itt Pietro Mascagni, a szabadtéri színpadon fellépett Gina Cigna, egy-egy szezonban negyvenötven külföldi lap emlékezett meg a rendezvényről. A harmincas években, Trianon után a felemelkedését kereső országban a kultúra hatékony eszköznek bizonyult az elszigeteltség oldására. Az ország szellemi életében meghatározó színfolttá vált a szegedi nyári előadássorozat. 

1933-ban bekerült a repertoárba és innentől kezdve minden nyáron elmaradhatatlan vált Szegeden Az ember tragédiájának előadása. Magyar szerzők darabjai szerepeltek műsoron: Herczeg Ferenc Bizánca, Berczeli Anzelm Károly Fekete Máriája, Kacsóh Pongrácz János vitéz című daljátéka. És az opera legnagyobb csillagai léptek színpadra. 

1938 csúcspontnak bizonyult a szegedi játékok történetében. Opera, prózai darab, hangverseny, daljáték is szerepelt a szezon programjában, és ekkor, Szent István halálának 1000. évfordulóján mutatták be Újházi György történelmi tragédiáját, az István király népét.

A második világháborúval húsz éven át tartó mély álom borult a szegedi templomtérre, de 1959-ben az ünnepi játékok újraindultak el a Hunyadi László bemutatójával. A Szegedi Szabadtéri Játékok e második, újabb korszakában feledhetetlen előadásokat és nagyszerű előadókat láthatott-hallhatott a közönség. Énekelt itt Simándy József, Komlóssy Erzsébet, Moldován Stefánia, itt mutatkozott be Gregor József is. Megannyi nagy sikerű Bánk bán-előadást jutalmazott vastapssal a közönség, és a 80. évfordulót a szegedi játékok emblematikus darabjával, Az ember tragédiájával ünnepelték Vidnyánszky Attila rendezésében. Számos nemzetközi sztár is fellépett a szegedi színpadon: Margaret Tynes, Gail Gilmore, Mario Malagnini, José Cura, Montserrat Caballé és még sokan mások.

1972-től meghonosodtak a néptáncgálák, 1984-ben debütált a szabadtéri színpadán az István, a király, s ezzel a rockopera és a musical is bekerült a repertoárba. A rendkívül gazdag műfaji kínálatban ma opera, operett, dráma, musical, szimfonikus koncert, táncjáték is szerepel. A kedveltségi listát a musical, a vígjáték és a néptánc vezeti.

A Szegedi Szabadtéri Játékok kilencven nyara alatt több mint kétszázötven produkció mutatkozott be a színpadon csaknem ötmillió néző előtt. A szegedi az ország egyik legeredményesebb szabadtéri színházává vált.

A pandémia időszakában reménnyel telve készülnek az idei évadra. Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus szupersztár című darabjával köszöntik majd a Fogadalmi templom felszentelésének évfordulóját. A világsikerű rockopera is jubilál. Az eredeti musicalt ugyanis először 1971-ben mutatták be New Yorkban, majd a világ szinte valamennyi országában elsöprő sikert aratott. Népszerűsége talán annak is köszönhető, hogy a bibliai történet a rock- és a beatzene segítségével kel életre. A darab fontos mérföldkő a Szegedi Szabadtéri Játékok történetében is, hiszen 1986-ban Magyarországon itt játszották először, hatalmas sikerrel. Így igazi ünnepi produkciója lesz az idén kilencven éves szegedi játékoknak. 

Reprók: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. február 7-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.