A kilencedik – Elkészült a dunaújvárosi Krisztus Király-plébániatemplomának utolsó ablaka

Baltási Nándor plébános 2015-ben vette át a plébániát, és azóta minden törekvése az volt, hogy, lelkipásztori küldetésének megfelelően, a templom belső atmoszférájának alakításával is segítse hitünk elmélyítését.

Kereste a lehetőséget, hogy a teljes falakat betöltő ablaküvegek hideg fényét színes díszüvegek művészi kompozíciói válthassák fel, amelyek Krisztus szeretetének a fényét, életpéldájának vonzerejét sugározzák a belépő felé. Hosszas elmélkedések isteni sugalmazása során fogalmazta meg a művészi ólmozott díszüveg-alkotások programját: Krisztus Király, a templom patrónusa jelenjen meg a főhelyen, akit évezredeken át várt a választott nép a próféták jövendölési alapján, hogy elhozza a földre a megváltást, a boldogságot.

A kereszténység időszámítása 2022 év óta vallja, hogy a betlehemi istállóban megszületett Dávid király sarja, a Teremtő Isten megtestesült fia, valóságos Isten és valóságos ember, aki szenvedése árán, élete feláldozásával, a Halál legyőzésével és feltámadásával megváltotta az emberiséget. Ez a két hitigazság jelenik meg a hajó két egymással szemben lévő ablakán.

A többi hat ablak művészi kompozíciója az ezeréves magyar kereszténység kimagasló példáit, mindenekelőtt szent királyainkat hozza közel a 20. és 21. század embereihez. Kezdődik a város római eredetének, az őskeresztény római vértanú orvosnak, Szent Pantaleonnak a bemutatásával, akinek helyi tisztelete új erőre kapott a 20. században. Pantaleon, akit itt, a Duna mentén Pentelének neveztek, számos csodával igazolta, hogy az egy igaz Istenbe vetett hit felülírhatja a természeti törvényeket, vagyis a hit csodákra képes.

A második évezred hajnalán a magyar Szent István és a családja mutatta fel Európában az Istenre tekintő, Őbelőle forrásozó Szentség, vagyis a Boldogság életpéldáját, nem inogva meg a legnagyobb viharokban sem.

Új kihívások közepette őt követte  Szent László király, akinek lánya, Piroska bizánci császárnéként mutatta fel a keresztény irgalmasság és az igazi szeretet boldogságát.

IV. Béla király, aki a tatárjárás pusztításai után újjáteremtette hazánkat, kilenc gyermekével – akik közül négyet, Kingát, Konstanciát, Jolánt, Margitot oltárra emelt az Egyház – a szentély ablakán, a tabernákulum mellől sugározzák felénk Isten hívását. Szent Erzsébet, IV. Béla húga, aki csak huszonnégy évet élt a földön, de a ferences lelkületével a keresztény világ legismertebb magyar szentjévé vált, külön ablakot kapott a dunaújvárosi templomban.

S végül a 20. század nagy magyar szentjei: Prohászka Ottokár, Mindszenty József, Márton Áron püspökök, és a nyomukban a két fiatal szentünk, Kaszap István és Bódi Mária Magdolna jelzik, hogy Magyarország a szentek földje, akiken átragyog Isten fénye és a kereszténység ereje.

Spányi Antal püspök atya tolmácsolta a kilencedik ablak megáldása előtti szentmisén e szentek üzenetét, akik találkoztak az élő Istennel, és nekünk is segítenek abban, hogy találkozzunk a boldogságuk forrásával, Istennel, követve példájukat.

Fotó: Berta Gábor / Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2022. július 24-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.