A Magyar Nyelv Múzeumába került a szegedi kézzel másolt Biblia hasonmás kiadása

A csaknem ötezer másoló által készített Biblia bőrkötésű, ötkötetes eredeti kiadását 2015. október 14-én adták át Ferenc pápának Rómában. Ebből papírkötéses fakszimile változat is készült, amellyel a megálmodói tíz további könyvtárat szeretnének megajándékozni. A bőrkötéses teljes hasonmás kiadást a szeged-tarjánvárosi Szent Gellért-templomban helyezték el 2017-ben, Szentírás vasárnapján. 

A Magyarország határain belül és túl, mintegy 120 másolócsoport által készített Biblia másolásában a Magyar Nyelv Múzeuma munkatársai is részt vettek. Kevésbé ismert, hogy maga Kazinczy Ferenc is készített magyarázatos Bibliát, amelyet hasonmás kiadásban II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásakor kapott ajándékba. Ebből egy példány ki is van állítva a múzeumban. Ebben a nyelvújító imádságokkal és elmélkedésekkel kíséri a válogatott szöveget.

Nyíri Péter igazgató nagy örömmel fogadta az adományt, egyrészt, mert egyedülállóan népszerűsíti a kézírást, másrészt azért is, mert maga a Biblia kétségtelenül a leghatásosabb erkölcsi tanítást tartalmazó irodalmi mű, amire a múzeum szeretné felhívni a figyelmet.

Kazinczy Ferenc maga is kijelentette: „nem lehet ott eszméket tisztogatni, ahol a nyelv az eszméket összezavarja”. Az irodalmi magyar nyelv megteremtésében oroszlánrészt vállaltak a katolikus és protestáns fordítók, többek között Károli Gáspár és Káldi György. Az igehirdetők és a katolikus papok ezeken a fordításokon nőttek fel; a reformáció korában a magyar nyelvű Biblia a legnépszerűbb „ponyvaregény” volt, amelyet a vásárokban is árultak. Kazinczy kortársa, Kölcsey Ferenc így intett: „A könyvek száma végetlen, a te éveid pedig végesek; s óráidat s napjaidat oly sok egyéb foglalatosság kívánja magának. Mint az üres beszédű társalkodót, úgy kerüld a tartalmatlan könyvet.” A Magyar Nyelv Múzeumába ezúttal egy tartalmas könyv került, ötezer magyar hívő kézírásában.

Szöveg és fotó: Benyik György/Szeged-Csanádi Egyházmegye

Magyar Kurír