A Szent László-örökségút településeit bemutató vándorkiállítás nyílt Debrecenben

A kiállítás két hétig látogatható a Görögkatolikus Metropolitai Hivatalban. „Külön öröm és büszkeség nekem, hogy Szent László nagy királyunk örökségének a nyomdokaiba lépve közvetíthetjük az ő magyarságtudatát és keresztény elköteleződését, melyre a mai világban, jól tudjuk, milyen nagy szükség van” – mondta Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita atya a tárlat megnyitóján.

A főpásztor az egész országot és a Kárpát-medencét is bejáró vándorkiállítás mellett az azt kísérő, a lovagkirályról szóló kötetet is méltatta, ami akár útikalauz is lehetne. „Mindenfelé egy-egy emlék jelenik meg, mintha egy nagy utazó színhelyeit követnék. De tudjuk, hogy nem csak utazásról volt itt szó, hanem ez a szent király mindenütt otthagyta a keze nyomát, vagy inkább a lelkének a pecsétjét” – mondta és megjegyezte, talán szerény kis kiállításnak tűnik, de bízik abban, hogy Szent László örökségét közvetíti majd a debreceniek és a máshonnan érkező látogatók számára.

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke a Hierotheosz Egyesület és a közgyűlés közös munkáját emelte ki, és hozzáfűzte, reményei szerint a kiállítás hatására sokan az örökségeink nyomába erednek akár „bakancsos turistaként, akár busszal”.

Papp László polgármester köszöntő beszédében kiemelte, ez a kiállítás az összetartozás gondolata mentén született. Hozzátette, Debrecen – Nagyvárad mellett – talán nem annyira hangsúlyos a lovagkirály életében, de olyan településként említhetjük, amely kapcsolódik Szent László életéhez, illetve halálához. „A város Szent Lászlóhoz való kötődését igazolja az is, hogy van egy városrésze, amelyet ma is úgy hívnak, hogy Szentlászlófalva. Ez a körülmény is igazolja azt, hogy Debrecen fontos része és szereplője lehet annak az egységnek, annak a közös gondolkodásnak a megerősítésében, amely a lovagkirályhoz kötődik.”

A tárlatmegnyitót követően konferenciát rendeztek, amelyen Kapin István görögkatolikus parókus atya, a Hierotheosz Egyesület elnöke ismertette a program célkitűzéseit, az eddig megvalósult eredményeket és a további távlatokat.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus megyéspüspök beszédében kiemelte, a hit nem magánügy, hanem személyes közügy. „Szent László hite nem maradt a templomban. Hatással volt a hite az országra, és a Szent István-i örökséget vitte tovább.”

Kósa Lajos országgyűlési képviselő szerint leginkább az a feladatunk, hogy egyáltalán tudjunk Szent Lászlóról, mert sokszor az az ember érzése, hogy méltánytalanul keveset tudunk az ő munkásságáról. Hozzátette, Szent László sokat fáradozott az ország újjáépítésében, melyben fontos szerepet játszott a gyökerekhez való visszatérés, amely ma is „biztos kapaszkodót jelent”.

Szabó Ödön, a román parlament képviselője arról beszélt, hogy a nagyváradiaknak is tovább kell vinniük a király örökségét, hiszen Szent László oda, a saját maga által alapított településre temetkezett, amely a középkorban neki köszönhetően a térség legnagyobb zarándokhelyeként volt számon tartva Közép-Európában.

A köszöntők után Kollár Tibor tudományszervező a Lovagkirály című kötetet mutatta be az érdeklődőknek, majd a Szent László-kultusz a történeti Magyarországon címmel a kutatás új eredményeiről is beszámolt. Ezután Galambári Péter kánonjogász, a Miskolci Egyházmegye bírósági helynöke beszélt Szent László és Bizánc kapcsolatáról.

Az eseményen közreműködött a Szivárvány gyermekkar, a Lautitia kóruscsalád tagja, Deli Gabriella vezetésével.

Forrás: Mikula Szilvia/Dehir.hu, Hajdúdorogi Főegyházmegye

Fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye, Miskolczi János

Magyar Kurír