A szombathelyi székesegyház történetével foglalkozó könyveket mutattak be

Az esztergomi és az egri után hazánk legnagyobb székesegyháza a szombathelyi – emlékeztetett Puskás Tivadar a könyvbemutatón. Székely János pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházmegye első püspöke, Szily János kezdeményezésére megépült székesegyház jelentősége a város történetében is meghatározó. „Tulajdonképpen a hatalmas egyházi építkezés tette Szombathelyet nagyvárossá, ekörül született meg Szombathely modern városa” – tette hozzá a főpásztor.

A bemutató után Császár István helynök megáldotta a székesegyház toronyóráit.

* * *

A Szombathelyi Sarlós Boldogasszony Székesegyház története

A Szombathelyi Sarlós Boldogasszony Székesegyház története című könyv szerzői – Lendvai Rezső és Koltay Ferenc – évtizedeken keresztül készültek a történet megírására. 2015-ben a bombázásról és az újjáépítésről publikáltak egy visszaemlékezésekből álló kötetet, majd a felújított toronyban helyeztek el egy negyven molinóból álló történeti kiállítást.

A Szombathelyi Egyházmegye első püspöke a középkori vártemplom lebontása után, 1791-ben kezdte építtetni Hefele Menyhért tervei alapján és az ő irányításával a székesegyházat. A kor legjobb művészeit kérte fel a belső díszítésre. A püspök korai halála után az építkezés megállt, Somogy Lipót püspök fejeztette be 1814-ben.

A könyv bemutatja azokat az időket, amikor még győri püspökök irányították a hitéletet Vas megyében, majd a megalapított új egyházmegye első lépéseit Szily János püspök szervezésével. A székesegyház építésével egy időben számos egyházi épület készült el. Nyomon kísérheti az olvasó a két évszázad változásait építészeti és művészeti vonatkozásban egyaránt. Bemutatja a kötet az egyházmegye püspökeit, a plébánosokat és a szolgálatot végző káplánokat;  valamint az egyházi személyiségek nyughelyét, a kriptát is. Az orgonákat, a harangokat, a művészi értékeket időrendi sorrendben ismertetik.

A székesegyház világháborús bombázása és a két éven át zajló újjáépítés történetét szintén feldolgozták, és megemlékeznek a szerzők a nevezetes eseményekről és a belső restaurálás óriási feladatáról. Összehasonlítják a mai művészi értékeket a bombázás előtti állapottal. Leírják a bombázási emlékhelyet, a tornyokat, a padlást, a székesegyházi muzeális gyűjteményt és az egykori hittantermet. A Székesegyházért Alapítványról és a három évtizeden keresztül szolgáló Werner kórusról is olvashatunk a kiadványban, melyben még nem publikált korabeli képek is szerepelnek.

A kötet Szombathely Megyei Jogú Város önkormányzatának támogatásával készült el, a Székesegyházi Főplébániai Egyházközség és a Szombathelyi Székesegyházért Alapítvány szervezésében.

A Szombathelyi Székesegyház toronyórái

A déli torony első emeletén, az óraszobában található hatalmas méretű óraszerkezet 1840-ben épülhetett meg. A négy kősúllyal működtetett szerkezet hajtása 70 méteres kardánrendszer segítségével jutott a 8 óraszámlaphoz, s így minden irányból látható volt a múló idő. A szerkezet vezérelte a negyed, fél és az egész ütéseket is a déli harangokon. A szerkezet az 1970-es évektől már villanymotoros hajtást kapott, ma pedig minden óraszámlapon külön motor működteti a mutatókat GPS-irányítás alapján.

Az óraszerkezet az idők során károsodott, egyes szerkezeti elemei meghibásodtak, mások eltűntek. Ennek a művészi értéknek a teljes felújítására Szombathely Megyei Jogú Város nyújtott segítséget. A Szombathelyi Székesegyház toronyórái című könyv a teljesen megújult toronyóra-szerkezet történetét, változásait, szerkezetének bonyolultságát és szépségét mutatja be, avatott szakember segítségével. Az olvasók Kapui Gyula toronyóra-szakértő, elektromérnök pontos szakmai leírásával, kiváló értelmező felvételek segítségével ismerhetik meg a toronyórák világát. A kötetet Kapui Gyula, Lendvai Rezső és Vas Csaba írta.

További képek megtekinthetők ITT.

Forrás: Szombathely.hu; Szombathelyi Televízió

Fotó: Cseh Gábor és Nagy Jácint

Magyar Kurír