A Vatikánban kutatott, most önkéntes karanténban van a Fraknói Kutatócsoport tagja

A Fraknói Kutatócsoport tudományos munkatársa, Tóth Krisztina az elsők között jelentkezett be a Vatikáni Apostoli Levéltárba, illetve a Pápai Államtitkárság Történeti Levéltárába kutatni. Mivel március elején úgy tűnt, hogy az olasz hatóságok kordában tudják tartani a vírust és Rómában is csak két kínai turista kapta el a COVID-19 betegséget, akik addigra már meggyógyultak, hosszas mérlegelés után az utazás mellett döntött, így részese lehetett e tudománytörténeti jelentőségű napnak. Sok kutató a világ minden tájáról máshogy vélekedett, március 2-án csak annyian voltak, mint egy átlag levéltári napon, mindössze harminc-negyven kutató, főleg olaszok, de helyenként német, angol és francia szót is lehetett hallani. A Fraknói Kutatócsoport képviselte a magyarokat ebben a kevésbé népes társaságban, Tóth Krisztina tudományos munkatárssal és Nagy Katalin vatikáni kutatási rezidenssel, aki az előbbinek az anyag áttekintésében hasznos segítséget nyújtott.

A Vatikáni Apostoli Levéltárban 1939 utánra vonatkozóan a budapesti nunciatúra iratanyaga nem maradt fenn, a nuncius ugyanis 1945-ben elégette azt, attól tartva, hogy az anyag illetéktelen kezekbe kerül. Az Austria indice, amelyben feltehetően az 1945 utáni anyag kutatásához találhatnánk forrásokat, még nem készült el. Így a Fraknói Kutatócsoport tagjai a Romániára, Csehszlovákiára és Jugoszláviára vonatkozó fondokat tanulmányozták. Az iratanyag változatos, ráláthatunk belőle például a magyar–szlovák, illetve a magyar–román nemzetiségek közötti súrlódásra, a második bécsi döntés után adalékokat találunk Észak-Erdély területén az egyházi rendezéshez, de Márton Áron homíliáit, konferenciabeszédeit is megtaláljuk az anyagban.

Az apostoli levéltárral szemközt, a Cortile del Belvedere túloldalán, az Államtitkárság Történeti Levéltárában V. periódus alatt nyilvántartott iratanyag rendkívül gazdag, kárpótol minket a   budapesti nunciatúra elégetett dokumentumaiért is. Számítógépen, digitális formában kutatható. A magyar anyagból például rálátunk a Szentszék zsidók érdekében kifejtett tevékenységére, vagy például az 1939-es, 1940-es és 1941-es országgyarapodás sokrétű hatására az egyházszervezetre. Jelentős főpapi kinevezések, például Mindszenty József, Hamvas Endre és Kovács Sándor 1944-es püspöki kinevezése mellett a nuncius véleményének alakulását is nyomon követhetjük a politikai helyzetről.

Az újonnan megnyitott fondokról mindössze egy elsődleges áttekintést, benyomást tudtak szerezni a magyar kutatók, azt is elsősorban az 1948 előtti iratokról, mivel március 6-án, pénteken Vatikán Állam területén is találtak koronavírusos fertőzöttet, így elővigyázatosságból az államtitkársági levéltárat azonnal bezárták. A Vatikáni Apostoli Levéltárat csak aznap délután. A kutatócsoport munkatársa március 10-én tudott hazajönni, és jelenleg a kutatóhelyi és egyetemi előírások értelmében otthon önkéntes karanténban tartózkodik. Amint alábbhagy a koronavírus-járvány és tartósan kinyitnak a levéltárak, a megkezdett munkát folytatják.

Forrás és fotó: Fraknói Kutatócsoport

Magyar Kurír