A veszprémi székesegyház zenei élete a 18–19. században – Érsekségi ékességek (35.)

Kultúra – 2022. január 23., vasárnap | 19:00

A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra, kulturális értékek gondozását, méltó bemutatását, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozatban ismerteti őket honlapján. Ezúttal a veszprémi székesegyház 18–19. századi zenei életébe nyerünk betekintést.

Kántortanítók

Zenészek számára ez a kifejezés jól ismert, ám egyházzenei ismeretekkel nem bírók között kevesen tudják, hogy milyen feladatokat takar ez az elnevezés. Az értelmező szótárban a következőt találjuk:

kántor: a latin énekes szó magyar megfelelője. A templomban orgonáló és istentiszteletek alatt az éneket vezető személy. Énekel a temetéseken, különböző szertartásokon. Korábban a kántor egyben tanítói feladatokat is ellátott a városokban vagy községekben.

A veszprémi székegyház zenei életében kalandozva érdekes adatokat találunk a kántor személyére vonatkozóan. Miközben a mindenkori püspökök és kanonokok évtizedeken keresztül azon fáradoztak, hogy kialakítsák a székesegyház fizetett ének- és zenekarát, ezzel létrehozva egy igényes műzenei gyakorlatot a liturgiákon, a kántori szolgálatra is nagy hangsúlyt kellett fektetni, hiszen a zenekaros nagymiséken kívül egyéb liturgikus zenei szolgálatokat is el kellet végezni.

Bajzáth József püspök (1777–1802) munkássága alatt újjászervezi az ének- és zenekart, a kanonokok testületében megújítja és megszervezi a karimádságot, átszervezi az iskolamester státuszát, és meghatározza a kántori feladatokat. Bajzáth püspök az iskolai és templomi teendők ütközése miatt elválasztotta a székesegyház kántori állását az iskolamesteri munkakörtől. Az iskolamester a város alkalmazottja lett, az is fizette, míg a kántor egyházi munkakört töltött be, s az egyház díjazta.

A püspök az 1779. április 12-én kelt rendelkezésében, a Regula parochiae Wesprimiensis című iratában (mely megtalálható a veszprémi plébániai levéltárban) a kántor kötelességeit és javadalmazását a következőképpen szabályozta:

A kántor kötelessége:

A plébános rendelkezéseit teljesíteni.
A hajnali (ún. „szentes”) miséken, könyörgő körmeneteken, más ájtatosságokon, amelyek végzése a plébánosra tartozik, köteles tisztán és értelmesen a híveknek előénekelni.
Nyáron minden vasárnap délután a Szentháromság-szobor előtt előénekelni a Szentháromság-litániát.
A temetést kísérni és énekelni rajta.
A házasulandók hirdetési iratait kiállítani.

A kántor javadalma:

A székesegyháztól 30 Ft
A Bíró-alapítványból a Szentháromság-litániáért 10 Ft
a Bajzáth püspök féle alapítványból 17,30 Ft
Temetésért 25 Ft
Házassági hirdetőlaponkint 0,7 Ft
A vízkereszti házáldás harmada a bejött összeg szerint
Ha önként tanítást vállal, gyerekenkint egy évre 1 Ft

Természetben egy szobás lakás jár neki a plébániaépületben, és a plébános alkalmazottaival étkezhetik.

Az első kántort Girisits Jánosnak nevezték. Veszprémben született 1734. október 31-én. Fazekasmesterséget tanult. Orgonálásban kevésbé jeleskedett, de szépen énekelt, így kántor lett, és gyermekek tanításával is foglalatoskodott. 1812-ig volt kántor, majd megbetegedett és 1816-ban meghalt. Girisits magánszorgalomból tanította az ifjúságot, de később a püspökség felállította a Szent László-iskolát, és attól kezdve nem volt szükség Girisits tanítói szolgálatára. Nem úgy, mint utódára, Lábas Györgyre (1812–1851), aki működésének kezdetétől székesegyházi kántor és a Szent László-iskola tanítója volt. Ez a fajta kántortanítói státusz a korábbi iskolamesterség jogutódjának tekinthető. A kántor a főfoglalkozás, és ehhez társult másodállásként az iskola.

A kántor szolgálatának segítésére Hajas István plébános anyagi támogatásával 1812 és 1816 között új kántori ház épült, amelyben kétszobás lakás és konyha szolgált a kántortanító céljára, és egy szoba a segédtanítónak, aki egyúttal mint énekes volt alkalmazásban a székeskáptalannál.

Szöveg: Zsilinszky Cecília

Forrás: Pfeiffer János – Szigeti Kilián, A veszprémi székesegyház zenéjének története; Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria