Az idő mögül megszólaló erdő – Két népzenei CD-ről

Kultúra – 2020. március 24., kedd | 9:00

„Népi kultúránk nemzeti kultúránk része, nem pedig érdekes hajtása. Nem rozmaringfa, nem tulipánfa, hanem az idő mögül megszólaló erdő. Valamikori örömök, átkok, panaszok, szerelmek, fölbuzdulások bújtató rengetege. A történelmünkből máig hiányzó történelem.”

Seres Tünde, a turai Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója idézi Csoóri Sándor gondolatait azon a CD-lemez-ismertetőn, amely a Csoóri Sándor Program keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával született. A Gyökér adja fáját – Magyar népdalok jó turai szívvel című lemez megálmodója és szerkesztője Maczkó Mária eMeRTon-, Magyar Örökség- és Prima-díjas énekművész, Tura díszpolgára. Az az énekes, akinek hangja messzire elhallik, s akinek imáinál, csend-szavainál is melegszik a lélek. Küldetéses művész, aki képes nemzedékeken átívelő elszántsággal, féltő-óvó, ám karakán szeretettel összefogni kicsiket, nagyokat, hogy az eleinktől ránk hagyományozott népdalok, népénekek szövege és dallamkincse mindennapi betevő, kegyelemforrás legyen. Mert ezáltal megnyílik az ég ajtaja, s örömében táncot lejt a lélek. 

A lemezen az általa vezetett Turai Kisénekmondók – néhányukkal a közelmúltban a Duna Televízió Család-barát magazinjában találkozhattunk – és a Turai Férfi Dalárda mellett a Solymosi Máté és Unger Balázs tanította helyi népzenész növendékek, valamint a Tóth Csaba vezette furulyacsoport mutatkozik be bámulatos frissességgel, elementáris erővel és derűs jókedvvel. A korongon az „alapfelütést” természetesen Maczkó Mária, az ismert és elismert népdalénekes adja a Rózsát ültettem a gyalogútra című összeállítással, fejet hajtva zenésztársa, Rónai Lajos emléke előtt, akivel a Galga-mente legszebb dalait gyűjtötték össze. A kisénekmondók és a férfi dalárda előadásán érzékelhető, hogy jó kezekben vannak az énekesek, avatott vezető instrukciói nyomán szárnyal a népdal. A hallgató úgy érzi, maga is tagja egyik vagy másik közösségnek. Az a fajta természetesség, amely mindig is sajátja volt a parasztembernek, az előadásmódban is megnyilvánul. Jó, hogy így van, mivel a kegyelem a természetesre épít. Legyen szó gyerekjátékdalról, palócföldi gyereklagziról, szerelmes dalról, karikázóról, farsangi köszöntőről, disznótoros kántálásról, katonanótáról, fogolyénekről vagy éppen betlehemesről. Ez a profizmus jellemzi egyébként a népzenei kíséretet is, mindegy, hogy duda-, brácsa-, hegedűdallamokat, nagybőgő-, furulya- vagy cimbalommuzsikát hallunk. Egy-egy szám erejéig Sopron, Bogyiszló, Somogy, Zala, Erdély és Moldva dallamkincse is megjelenik a lemezen, melyet a turai motívumok mellett játékos grafikákkal és fotókkal illusztrált „füzetbe” bújtattak, ezzel is fejet hajtva a közreműködők teljesítménye előtt.

Ahogy jó somogyi szívvel hallgattam a Gyökér adja fáját, az is eszembe jutott, milyen elégedett lehet Szendrei Ferenc, Tura polgármestere, hogy a közvetlen környezetében ilyen sok tehetséges énekes, zenész és attraktív, felettébb érzékeny „kulturális közmunkás” dolgozik azon, hogy gazdagodjon és nemesedjen a lélek. Hiszen ez a lemez azt is igazolja: aki énekel, az kétszeresen imádkozik.

Így érzem az ugyancsak a Csoóri Sándor Program keretében, a Somogy Táncegyüttes Alapítvány kiadásában megjelent Elindult a Kaposvár című CD-lemezt hallgatva is. Ez az összeállítás is olyan, mint egy nagy örömkiáltás. Az autentikus népzeneválogatásban a derű a főszereplő, no meg a profizmus. A Somogy Zenekar – amely gyakori kísérője a nagy múltú Somogy Táncegyüttesnek is – tíz számot „rostált” lemezzé. A válogatás fő szempontja a jókedvkeresés volt, hiszen tudjuk, hogy a magyar dallamkincsnek mindenre van hangja, a balladától a vérpezsdítő, pajzán szerelmes dalokig. Leginkább a bennünk bujkáló-szunnyadó örömöt és a pajkos humort keresve állt össze a korong anyaga, amely Bózsa Brigitta játékos énekesmadaras-hangjegyes tokjába került. A Boldizsár Imre, Csikvár Gábor, Felde Rebeka, Husi Gyula, György-Horváth László alkotta Somogy Zenekar összeszokott banda – melyből kiragyog Felde Rebeka éneke –, ám ezúttal közreműködőkkel egészült ki: Deáky Mártonnal, Oberhofer Csengerrel és Sebesi Tamással. 

Mindkét lemez léleküdítő és kijózanító abban az értelemben, hogy újra és újra rádöbbent bennünket Kodály igazára: a gyerek zenei nevelését már a szülők megszületése előtt kilenc hónappal el kell kezdeni. Meg arra is, amit Sebő Ferenc, a Fölszállott a páva című televíziós tehetségkutató verseny zsűrijének elnöke mondott az első döntő végén a zárszavában. Azt kívánta, hogy művelt fiatalságunk és művelt országunk legyen. 

Lőrincz Sándor

Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2020. március 15-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Kapcsolódó fotógaléria