Bebizonyosodott, hogy középkoriak az augsburgi székesegyház freskói

A restaurátorok a katedrális déli kereszthajóján lévő, Keresztelő Szent Jánost ábrázoló falfestmények alapos vizsgálata nyomán megállapították, hogy azok a 11. század első évtizedében készültek – adta hírül a The Art Newspaper honlapja február 16-án.

A freskókat valamikor fehérre meszelték, és meg is feledkeztek róluk, egészen az 1930-as évekig, amikor újra felfedezték őket. Ám egészen a tetőszerkezet állagvédő munkálatainak 2009-es megkezdéséig nem tudták bizonyítani a szakemberek, hogy a falfestményeket is a székesegyház több mint ezer évvel ezelőtti építésének idejében készítették.

Dendrokronológiai kormeghatározási módszerrel sikerült megállapítani, hogy a falazat 1000-ben készült. Ez ellentmond annak a korábbi feltételezésnek, hogy 1065-ben épült volna a katedrális.

A legrégebbi freskók az első réteget alkotják a falazat fölött, és ezért a templom eredeti díszítésének részei – mondta Birgit Neuhäuser, a bajor örökségvédelmi hivatal szóvivője. – Feltételezhetjük, hogy mivel fontos püspöki templomról van szó, a freskókat rögtön az építés után festették, Kr. u. 1000 után nem sokkal – tette hozzá.

A falfestmények nagyon hasonlítanak a német–svájci határon elterülő Boden-tó Reichenau szigetén lévő Szent György-templom 10. századi freskóihoz.

Eltekintve a reichenaui templom freskóitól, az augsburgi falfestmények a legjobb állapotban fennmaradt freskók abból a korból a németajkú országokban – mondta Mathias Pfeil, az örökségvédelmi hivatal vezetője.

Az augsburgi székesegyház freskóit restaurátorok óvatosan megtisztították, állagvédő munkálatokban a vakolatot megerősítették. A freskókról részletes fotók készültek.

Bár erősen megkoptak és töredezettek, két jelenetet és egy harmadik részt azonosítani tudtak, ezek között van Keresztelő Szent János lefejezése és eltemetése, amelyek a nyugati falon vannak.

A déli falon lehetett Keresztelő Szent János születésének és megkeresztelésének ábrázolása, ezeket azonban a 14. század közepén megsemmisítették, amikor egy gótikus ablakot helyeztek el ott – vélik a szakemberek, akik azt tervezik, hogy megvizsgálják a tetőt és az északi kereszthajót további freskók után kutatva.

Forrás és fotó: MTI

Magyar Kurír