Bemutatták a gyimesfelsőloki katolikus iskola alapítójáról szóló portrékötetet Debrecenben

Kultúra – 2019. november 13., szerda | 16:09

November 5-én a debreceni Kölcsey Központ Bényi Árpád kiállítótermében mutatták be a Berszán Lajos Magyar Örökség díjas lelkipásztorról, a Hargita megyei gyimesfelsőloki iskola alapítójáról készült portrékötetet, melynek címe: Az aranymisés Papbácsi, Berszán Lajos.

A rendezvény házigazdája Bódor Edit, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) debreceni csoportjának vezetője és Keresztesné Várhelyi Ilona, a Sziklára Épített Ház Alapítvány tagja volt.

A beszélgetést vezető Keresztesné Várhelyi Ilona elmondta: a kötet gondolata Berszán Lajos atya pappá szentelésének ötvenedik évfordulójához kapcsolódva született meg, 2016-ban. Emellett az általa létrehozott, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye fenntartásában működő gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet-iskola idén ősszel ünnepelte alapításának huszonötödik évfordulóját. A kötetet Toldi Éva Szalézi-díjas újságíró szerkesztette.

A gyimesfelsőloki zarándokház alapkövét 1993-ban tették le. Mivel télen nem tudták volna kihasználni, újabb döntés született, hogy egy iskolának adjon otthont. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum 1994 szeptemberében harminc tanulóval kezdte meg működését, különféle helyeken, végül 1996-ban költöztek be az új épületbe. Az igazgató 2007-ig Berszán Lajos volt, azóta ő az iskola lelkivezetője. 2010-től már nemcsak gimnázium működik az intézmény keretében, hanem óvoda, általános iskola és esti tagozat is. Ma mintegy négyszáz tanulója van.

Berszán Lajos visszaemlékezett a kezdetekre: a KÉSZ debreceni csoportja 1990-ben zarándoklatra készült Csíksomlyóra, és szállást kerestek két autóbusznyi zarándok számára. Ő talált vendéglátókat a helyi hívek között: a debreceni zarándokok ezt viszonozták, amikor szállást adtak a gyimesieknek 1991 augusztusában, II. János Pál pápa debreceni látogatása idején.

Fodor András, a zarándoklat lelkivezetője is a kezdetekre emlékezett: Csíksomlyóból hazafelé megfogalmazódott, hogy zarándokházat kellene építeni a Gyimesben. 1990 augusztusában terepszemlére mentek, hogy felmérjék a lehetőséget. Nagy árvíz volt, minden víz alatt állt, de egy 900 méter magas szikla kiemelkedett: ez lett a zarándokház, illetve az iskola, „a sziklára épült ház” helye. A debreceni KÉSZ által létrehozott Sziklára Épített Ház Alapítvány 1992 óta támogatja az építkezést, az épület fenntartását és a növendékeket.

A kötet ajánlásában Tamás József püspök így ír: „A »papbácsi« – ahogy Berszán atyát mindenki nevezi –, megszállottan valósította meg az elképzeléseket. Példaképe Márton Áron püspök, aki jelmondata szerint is – »Nem futamodom meg a munkától« – hasonlóan cselekedett. Berszán atya gyakran emlegeti Márton Áron püspököt, akinek egyik nemes gondolata megtalálható e kötetben is: »A nép a szikla, amelyre egy nemzet élete biztosan épül. Ennek az épületnek viszont két fontos őrtornya van: a templom és az iskola. Ez a két intézmény együttesen és nem külön-külön felelős egy falu, egy nemzet egészséges szellemiségéért és előrehaladásáért.«”

Berszán Lajos úgy fogalmazott a könyvbemutatón: „Egyetlenegy dolog, amit megköszönhetek az Úrnak, hogy engem választott, hogy én legyek az eszköze.” Azok közül, akik az elmúlt huszonöt év alatt az iskolában érettségiztek, sokan továbbtanultak, orvosok, gyógyszerészek, papok, tanárok, egészségügyi dolgozók lettek, de mind megmaradtak hívőnek. Berszán Lajos kiemelte, a debreceniek voltak a támogató angyalok, nélkülük nem tudtak volna elindulni.

A könyvbemutatóról szóló beszámolót teljes terjedelmében ITT olvashatják.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Kovács Ágnes

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria