Bemutatták a közép-európai országok helyzetét az Egyház társadalmi tanítása tükrében elemző kötetet

Kultúra – 2021. június 26., szombat | 16:56

Június 24-én online mutatták be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának gondozásában megjelent, A közép-európai országok társadalmi, gazdasági és spirituális helyzete az Egyház társadalmi tanítása tükrében című kötetet, amely a PPKE HTK és a Vatikáni Joseph Ratzinger – XVI. Benedek Alapítvány szervezésében 2019 októberében Budapesten tartott konferencia anyagát tartalmazza.

A kiadványt Erdő Péter bíboros, prímás; Federico Lombardi SJ, a Joseph Ratzinger – XVI. Benedek Alapítvány elnöke; valamit Kránitz Mihály, a Hittudományi Kar volt dékánja ismertette.

Az online térben zajlott beszélgetést a kötet szerkesztője, Gájer László, a HTK professzora vezette.

Bevezetőjében ismertette, hogy a 2019 októberében tartott konferencián elsősorban a visegrádi országok helyzetét elemezték, a rendszerváltás utáni időszakban, az érintett országok szakértői segítségével. A konferencia négy szekciója keretében visszatekintettek a múltra, filozófiai-teológiai szempontok alapján igyekeztek értékelni a jelent, konkrét válaszokat kerestek a jelen kérdéseire, és ünnepélyes zárónyilatkozatot fogalmaztak meg, melyet Ferenc pápának is elküldtek. Reményük, hogy a most megjelent kötetben összegyűjtött tapasztalatok termékeny talajra találnak és hozzájárulnak a térségben élő népek közötti kiengesztelődéséhez és megbékéléshez.

Kránitz Mihály köszöntőjében kiemelte, a 20. század gyötrelmei szétdarabolták a közép-európai népek közötti kapcsolatokat. Az elmúlt harminc évben Európa átalakult, új válaszok szükségesek az új helyzetben. A két évvel ezelőtt rendezett konferencián megtapasztalhatták, hogy csakis megosztva meglátásaikat képesek egységesen képviselni és szolgálni Krisztus ügyét. Ez a gondolat mozgatta az előadókat és a több száz résztvevőt. A most bemutatott kötet őrzi és továbbadja ezt a szellemiséget, és az üzenetet, hogy az Egyház jelen van a társadalomban. 

Erdő Péter bíboros emlékeztetett, hogy a „visegrádi országok” elnevezés csak az utóbbi években terjedt el, azonban a kulturális-történelmi közösség már az országok történetének kezdete óta, a kereszténység felvétele óta létező realitás. A térség népeinek sorsa hasonlóan alakult a századok folyamán, s az elmúlt harminc évben is. Nagy reményekkel tekintettek harminc évvel ezelőtt a rendszerváltozásra is. S ma együtt kérdezik: Mi történt velünk? A válasz pedig nem egyértelmű. A vallásgyakorlás szabaddá vált, ugyanakkor fokozódik a társadalom szekularizációja. A globalizáció az a meghatározó tényező, amelyre a világ minden részén, így Közép-Európában is válaszolni kell. A térség országaiban ugyanakkor megerősödött a rendszerváltás óta, a szocializmus hatására is, a nemzeti nyelv és kultúra iránti elköteleződés. Ez katolikus szemmel nagy érték. Feszültség tapasztalható Nyugat- és Kelet-Európa népei között, abban is, ahogy a nyugatiak a kelet-európai népek vallási-kulturális tapasztalatát értékelik. Mintha nem lenne fogékonyság és igény nyugati részről „az ajándékok cseréjére”. A kiengesztelődés és megbékélés szükségessége nemcsak a visegrádi országokat érinti, hanem kontinentális kérdéssé vált. Ehhez járulhat hozzá a most bemutatott, A közép-európai országok társadalmi, gazdasági és spirituális helyzete az Egyház társadalmi tanítása tükrében című kötet és a benne összegyűjtött rengeteg tapasztalat is.

Az online könyvbemutató visszanézhető és meghallgatható az alábbi videóban:

 

A 2019. októberi konferencia honlapja ITT található.

Forrás: PPKE HTK

Fotó: Szitkönyvek.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria