Egy 440 éve kinevezett pécsi püspök, aki sohasem járt Pécsett

Pécs a 17. század közepén

Telegdy Miklós a Bihar vármegyei Telegden (ma Mezőtelegd) született 1535-ben, egy helyi jobbágycsalád sarjaként. (Nevének helyesírása: szerzőként Telegdiként használta nevét, az újabb szakirodalom a családfakutatások alapján az ő családi ágát Telegdy névírással jegyzi.) Tanulmányait Váradon kezdte, majd a krakkói egyetemen fejezte be. 1558-ban belépett az egyházi rendbe, Oláh Miklós esztergomi érsek szentelte pappá. 1561-től esztergomi kanonok, 1570-től nagyprépost lett. 1582-től haláláig esztergomi érseki helynöki méltóságot is viselt. 

Munkáiban egyrészt egyháza hittételeit magyarázta, másrészt a protestáns hittételekkel vitázott. Nagy szerepet játszott a nagyszombati ellenreformációs kulturális központ kialakításában. Mossóczi Zakariás nyitrai püspökkel együtt 1584-ben saját költségükön közreadták a Corpus Iuris Hungaricit, a magyarországi törvények első nyomtatott kiadását Szent Istvántól az 1583-as pozsonyi országgyűlésig. Humanista irodalmi munkássága előkészítője volt Pázmány Péter esztergomi érsek munkássága és a magyarországi barokk irodalom kialakulásának: ő volt a magyar katolikus megújulás egyik jelentős előfutára.

Telegdy Miklós püspöki címere

Telegdy Miklós pécsi püspöki kinevező okiratát 1579. február 6-án írta alá I. Rudolf király. Még ugyanebben az évben, május 15-én XIII. Gergely pápától püspökké választásának megerősítését is megkapta. Püspöki címerén a hasított pajzs heraldikai jobb oldalán egyenes karddal átszúrt korona, a kard hegyén pedig hatágú csillag; a bal oldali mezőben kereszt (a pecsétjein pólyában), fölötte rózsa, alatta liliom látható. A pásztorbot és a pajzs fölött ábrázolt püspöksüveg két oldalán N. T. monogram (Nicolaus Telegdy), a címerpajzs két oldalán Q. E., azaz Pécs latin nevének (Quinque Ecclesiae) kezdőbetűi kerültek elhelyezésre. Püspöki címerét unokaöccse, Telegdi János váradi, majd nyitrai püspök, később kalocsai érsek is átvette. 

A török 1543-tól tartó pécsi uralma miatt – több más korabeli püspökhöz hasonlóan – Telegdy Miklós sem járt Pécsett, csak a püspöki címet viselte. 1580-ban felmentést kért Rómától helyben lakási kötelezettsége alól, amit minden valószínűség szerint meg is kapott. Telegdy Nagyszombatban tartotta székhelyét, egyházmegyéje katolikus papjainak és a híveinek lelki gondozását pásztorlevelekkel igyekezett biztosítani. A török által megszállt egyházmegyében maradt papok számára a pécsi püspök távolmaradása ellentmondásos helyzetet teremtett, és leváltását kérték a pápától, de próbálkozásaik eredménytelenek maradtak. 

Telegdy Miklós pécsi püspöksége idején számos hitvitázó iratot adott ki. Tőle származott az első magyar nyelvű katekizmus is, amelyet Canisius Szent Péter Cathechismus parvusából fordított. 1579 áprilisában a város török általi elfoglalásakor elrabolt székesegyházi kincsek megkeresésére és visszaszerzésére is tett lépéseket, hiszen egyházmegyéje évtizedek óta semmilyen jövedelemmel nem rendelkezett. Ám közülük csak néhányat sikerült megmentenie: a legtöbb sorsát mind a mai napig homály fedi.

Korabeli leírás szerint hitéleti munkáját, művészi szépségű prédikációinak megtartását betegsége sem akadályozhatta: „…boldog emlékezetü Telegdy Miklós Péchi Püspöké: kit noha fölötte igen elgyötrött volt a’ köszvény, ugy hogy csak székben hordozhatnák; mind az által a Prédikállást el nem hatta, hanem felvonatta és tolatta magát nagy fájdalommal a Nagyszombati prédikálló székre, és ugy prédikállott, mintha semmi dolga nem lött volna.”  Püspöki méltóságát 1586. április 22-én bekövetkezett haláláig viselte. A nagyszombati Szent Miklós-templomban temették el a Boldogságos Szűz oltára alatti kriptában. Sírhelyét a 18. században áthelyezték.

* * *

Telegdy Miklós a magyarországi könyv-, könyvtár- és nyomdászattörténetbe is beírta a nevét: 1577. november 20-án a császár 1000, míg az esztergomi káptalan 500 forintos adományával felvásárolta és megújította a bécsi jezsuiták megszűnt nyomdájának felszerelését, majd azt saját nagyszombati házában helyezte el. Nyomdája sokáig az ország egyetlen katolikus officinája volt, amely kiadott nyomtatványai címlapján ekképp jelent meg: „Telegdi Miklós házánál”. A Postillák második kötete 1578-ban már innen került ki a sajtó alól.

Könyvszeretete fiatal korától végigkísérte életét. Oláh Miklós esztergomi érsek végrendeletében, mint a legképzettebb teológusra, Telegdyre hagyta könyvtárának egy részét. Telegdy reneszánsz könyvgyűjteményét a hagyatéki eljárás során, 1586 tavaszán összeírták. A Magyar Kamaránál maradt egy egykorú másolat – a katalógus 272 művet, 291 kötetben foglalt magába. A gyűjtemény döntő többsége teológiai tárgyú munka, de emellett megtalálható volt benne néhány történeti, földrajzi és természetrajzi könyv, pár ókori és humanista klasszikus, magyar vonatkozású munka azonban csak elenyésző számban. Könyvtárát végrendeletében a nagyszombati jezsuita kollégiumra hagyta, azon könyvek kivételével, amelyeket Telegdi László és Kutassy János esztergomi kanonokok – a hagyaték összeírói – maguknak kiválasztottak.

Művei, amelyek címlapján pécsi püspökként utal magára:

Telegdi Miklós: Az evangeliomoknac, mellyeket vasarnapokon es egyeb innepeken esztendö altal, az anyaszentegyhazban oluasni es praedicallani szoktanac, magyarazattyánac harmadic resze. Mely magaba foglallya a szentec innepire ualo Euangeliomokat. Iratott Telegdi Miklostul Peechi Püspöktül. Nagy Szombatba, ugyan azon Telegdi Miklos hazánál, 1580. 

Telegdi Miklosnak Peechi Püspöknec felelete, Bornemisza Peternec feitegetés neuü konyuére. Mellybe fökeppen, az io chelekedetecnec iutalmarul valo igaz keresztyéni tudománt oltalmazza. Jollehet egyebreis mindenre választ teszen… Nagyszombat, 1580. 

Egy nehany Jeles Okai Mellyekert Telegdi Miklos Pechi Püspök nem ueheti es nem akaria uenni Luter Martonnac es az ü maradekinac tudomanyát… Nyomtattatot Nagyszombatban, 1581. esztendőbe Szent Mihály hauába. 

Az írás teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és kép: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír