Egy zarándoklat éleményei – Bemutatták Viszolajszky Károly szentföldi útirajzát Alsószemeréden

Minden évben magyar zarándokok és turisták ezrei látogatnak el a Szentföldre, hogy megtekintsék azokat a bibliai szent helyeket, ahol az evangéliumot először hirdették. Ellátogatnak Jeruzsálem városába, az Olajfák hegyén álló Pater noster templomba, ahol Jézus tanítványait imádkozásra, a Miatyánkra tanította. Meghatódva és büszkén állnak meg a magyar zarándokok a templom belsejében található kőtábla előtt, amelyre anyanyelvükön van bevésve az Úr imája. E tábla ékes bizonyítéka annak, hogy magyar ajkú elődeink már a múltban is nemcsak buzgó zarándokok voltak, de igazi hazafiak is, akik fontosnak tartották, hogy számos más nemzet nyelve mellett a magyar is ott legyen ezen a szent helyen.

De vajon tudják-e a magyar zarándokok és turisták, hogy kinek az érdeme, hogy a mi anyanyelvünkön is olvasható a Miatyánk a jeruzsálemi templom falán? Ki volt az a vidéki plébános, aki több mint 120 éve mindent megtett azért, hogy az Olajfák hegyén a magyar vallásosság is képviselve legyen? E nagy műveltségű vidéki plébános és egyházi író nem más, mint Viszolajszky Károly esperes, plébános.

Viszolajszky Károly 1885-ben járt a Szentföldön. Három hónapos zarándokútjának gyümölcseként 1887-ben megjelent az Egy zarándoklat éleményei című útirajza. A könyv megírásának és megjelenésének nemes célja volt. A nemzet figyelmét szerette volna felhívni arra a mulasztásra, hogy Jeruzsálemben, a Pater noster templomban hiányzott a Miatyánk magyar nyelvű szövege, és ezt a mulasztást szerette volna pótolni. A Szentföldről való hazatérése után gyűjtést indított. Útirajza bevételéből, templomi gyűjtésből, valamint Fraknói Vilmos püspök adományának köszönhetően gyűlt össze a kőtábla ára. 1888. július 23-án eltávolították tehát a tibeti nyelven készült fordítást, és a helyére tették a magyar nyelvű Miatyánkot.

Alsószemeréden a rendhagyó könyvbemutató keretében nemcsak az idén tavasszal kiadott második, javított kiadású útirajzot ismertették szeptember 24-én, de megemlékeztek Viszolajszky Károlyról is. A plébános közel 55 évig élt és szolgált a felvidéki településen. Itt hunyt el 1929-ben.

A könyvbemutatót a Zemered Polgári Társulás szervezte, a pap író Magyarországon élő rokonaival együttműködve. A helyi művelődési központban rendezett eseményen több mint félszázan jelentek meg: meghívott vendégek, helyi lakosok és olyan a községből elszármazottak, akik szüleik, nagyszüleik által mind a mai napig kötődnek Alsószemerédhez.

A megjelenteket Balla Szilvia, a Zemered Polgári Társulás elnöke köszöntötte, aki rövid bevezetőjében szólt arról, hogy évekkel ezelőtt hogyan hallott először a tudós plébánosról, illetve arról is, hogyan keletkezett a könyvbemutató ötlete.

Ezt követően Kiss László orvos, orvostörténész bemutatta Viszolajszky Károly életútját. Elmondta: a ’90-es években járt Alsószemeréden, ekkor hallott először a plébánosról, érdemeiről, és ekkor kezdett el komolyabban kutatni utána. Az elmúlt évtizedekben több cikket is írt a méltatlanul elfeledett lelkipásztorról. Az egyik ok, amiért sokáig nem ismerte a nagyközönség Viszolajszky Károlyt, az lehet, hogy a halála idején a trianoni döntés következtében Alsószemeréd már csehszlovák helység volt, így személye Magyarországon teljesen feledésbe merült.

Az 1887-ben megjelent útirajzból Kiss László ezután olyan részleteket idézett, amelyeknek elsősorban alsószemerédi vonatkozásai vannak. Egy ilyen részlet az útirajz záró része is, amelyben a plébános arról a megható fogadtatásról ír, amelyben zarándokútjáról való hazatértekor részesítették a hívek.

Viszolajszky Károly könyvében részletesen ír arról, hogyan szerzett tudomást arról, hogy a Pater noster templomban hiányzik a magyar nyelvű kőtábla. Ezt a részt a könyvből Csóvány Adrián olvasta fel, aki a Palóc Társaság magyar kultúra napja tiszteletére kiírt pályázatán a Alsószemerédről és ezen belül is Viszolajszky Károlyról írt. Kitűnő pályamunkáját a zsűri második hellyel díjazta.

Az Új Ember Kiadványok sorozatban megjelent Egy zarándoklat éleményei című kötet második, javított kiadását Horváth Béla egykori országgyűlési képviselő, a Hit pajzsa díj egyik alapítója mutatta be a közönségnek. Megosztotta, mikor és kinek köszönhetően értesült arról, hogy dédnagyapja testvére nem más, mint a magyar Miatyánkot Jeruzsálembe eljuttató Viszolajszky Károly esperes, plébános. A ’90-es évek vége óta érlelődött benne az a gondolat, hogy az eredetileg 1887-ben megjelent könyvet újra ki kell adni. Az alsószemerédiek méltán büszkék lehetnek Viszolajszky Károlyra. Jó lenne, ha a jövőben ez a kis község a Felvidéken a plébános örökségének köszönhetően felkerülne az egyházi turizmus térképére – emelte ki Horváth Béla, aki a rendezvény végén javasolta, hogy érdemes lenne a Jeruzsálemben található magyar nyelvű Miatyánk tábla másolatát elkészíttetni, és az alsószemerédi templom falán elhelyezni. Erre a célra Kis László rögtön felajánlott egy jelentősebb összeget.

A könyvbemutató után kisebb fogadás mellett kötetlen beszélgetés vette kezdetét. A jelenlévők ezután a rokonokkal együtt megkoszorúzták a temetőben Viszolajszky Károly sírját, és együtt elimádkozták a Miatyánk imát.

* * *

Balla Szilvia, a Zemered Polgári Társulás elnöké így nyilatkozott a társulásról, a rendezvényről és a terveikről.

– A könyvbemutatót a Zemered Polgári Társulás szervezte. Mit érdemes tudni a társulásról?

– Alsószemeréd község egy kis zsákfalu, körülbelül ötszáz lakossal, nem messze a magyar határtól. A kívülálló számára egy szürke kis község, aki viszont jobban megismeri a történelmünket, rájön, hogy Alsószemeréd gazdag egyháztörténelmi múlttal rendelkezik. 2020-ban pár helyi lakos úgy döntött, hogy jó lenne az itt található kulturális, történelmi és szellemi hagyatékot megmenteni az utókor számára. E célból Zemered néven polgári társulást hoztunk létre. A társulás elsődleges célja Alsószemeréd község kulturális és történelmi kincseinek, értékeinek megőrzése. Fontosnak tartjuk, hogy őseink kulturális és történelmi hagyatéka ne merüljön feledésbe, hogy gyermekeink is megismerjék községünk történetét és a helyi kultúrát.

– Mikor és hogyan értesült először Viszolajszky Károly létezéséről, történetéről?

– Gyerekkoromban gyakran jártam a nagymamámmal a temetőben. Volt ott egy érdekes sír, egy szobor, amely egy pásztort ábrázol, lábainál pedig két bárány. Gyakran megsimogattuk a bárányokat; kérdeztük a mamát, hogy kinek a sírja ez. Minden alkalommal elmondta, hogy egy papocské, aki itt szolgált a községben. Ennyi volt csupán a történet. Évek, illetve évtizedek teltek él ezután, amikor a különböző családtagjaimnak köszönhetően elkezdtem a község történetével komolyabban foglalkozni. Így ismertem meg a különböző forrásokból Viszolajszky Károly életét, munkásságát, valamint a helyi zárda történetét is.

2015-ben személyesen is jártam Jeruzsálemben. Akkor már tudtam a magyar nyelvű Miatyánk tábláról. Izgatottan kerestük az ismerősömmel a Pater noster templomban. Később a szentmisén a minket kísérő plébánosok elmondták és kiemelték, hogy a tábla az alsószemerédi Viszolajszky Károlynak köszönhető, illetve azt a tényt is, hogy a csoportban van két alsószemerédi is. Bevallom őszintén, szívet melengető érzés volt arra gondolni, hogy ez a tábla annak a plébánosnak köszönhető, akit a mi dédszüleink személyesen is ismertek, illetve részben a mi felmenőink adományainak is köszönhető.

– Az alsószemerédiek mennyire ismerik Viszolajszky Károly történetét?

– A ’90-es évek előtt a helyiek minimális információkkal rendelkeztek a plébánosról. Csupán ezután jelentek meg a régiónkban tanulmányok, cikkek a plébánosról, életéről és munkásságáról. 2019-ben két alsószemerédi lakos kezdeményezésére felújítottuk a Viszolajszky Károly sírhelyét. Egy rendhagyó ünnepi szentmise keretén belül megemlékeztünk a község korábbi esperes, plébánosáról. Erről az eseményről több cikk is íródott, így is próbáltuk a plébános érdemeit népszerűsíteni. A mostani könyvbemutató pedig egy újabb fontos állomás azon az úton, hogy a plébánost a környéken jobban megismerjék.

– Mesélne esetleg a társulás, illetve a helyiek távolabbi terveiről?

– A plébániaépület, amelyben Viszolajszky Károly élt, még ma is áll. Ezt az épületet közel tíz éve megvásárolta a község. Az egyik hosszú távú tervünk az épülettel kapcsolatban egy kisebb múzeum, illetve egy Viszolajszky Károly-emlékszoba létrehozása. Önerőből ezt sajnos nem tudjuk megoldani, a tervet csupán támogatók segítségével fogjuk tudni megvalósítani. És természetesen örömmel fogadtuk Horváth Béla javaslatát a magyar nyelvű Miatyánk táblával kapcsolatban. Reméljük, hogy a jövőben sikerül egy ilyen táblát elkészíttetni és az alsószemerédi templom falán elhelyezni.

Idézve a tudós plébánost, Viszolajszky Károlyt „igaz, hogy még költségvetés nincs… de hisz remélem, sok honfitársam van, ki ha csak egy homokszemet is hoz, az épület azzal is több anyagot nyer”.

Forrás: Horváth Béla

Fotó: Magyar Kurír; Horváth Béla

Magyar Kurír