Az esemény első helyszíne a tereskei katolikus templom volt, amelyet megtöltött a nagyszámú érdeklődő közönség, helyiek és messziről jöttek. A templom két régi-új látnivalóval gazdagodott, a szentély álcsillagboltozatával és a felújított Mátyás-kori gótikus ablakokkal.
Beer Miklós emeritus püspök köszöntötte a jelenlévőket, majd Frigyes atyára emlékezett, azután az altemplomban megkoszorúzta a negyven éve elhunyt Szunyogh Xavér atya sírját.
A szemerkélő esőben a sokaság átvonult a település művelődési házába, ahol egy külön szobában kapott helyet az a kamarakiállítás, amely Pálos atya személyes tárgyaiból áll és emlékét idézi. Itt kezdődött az emlékkonferencia hivatalos programja Meló Martina polgármester asszony és Beer Miklós köszöntőjével.
Elsőként Holnapy D. Márton atya tartott előadást, A művészet eszköz a hit továbbadásában (A zsámbéki főoltár mint hitvallás) címmel. Bevezetőjében Frigyes atyára emlékezett, akihez több évtizedes barátság kötötte, hiszen az 1980-as években ismerkedtek meg a hévízgyörki templom felújítási munkálatai során.
Prokopp Mária professzor asszony A tereskei Szent László-legenda freskóciklus és pasztoforium jelentősége című előadásában a Mátyás-kori viszonyokra és kapcsolathálóra is kitért az akkori vidéki apátsági templom épületdíszítési lehetőségeit tárgyalva.
Ozsgyáni Vilmos kőszobrász a tereskei templom Mátyás-kori gótikus ablakainak rekonstrukcióját és a szentély boltozatának installációs munkálatait mutatta be, izgalmas részletekkel szolgálva az újraalkotás folyamatáról.
Laczik Csaba szobrász-restaurátor Szobrok, szoborfelújítások című előadásában nemcsak az általa elvégzett munkákat mutatta be, hanem azt a munkakapcsolatot is, amely közte és Pálos atya között alakult ki, nemesedett barátsággá.
Somos Éva festő-restaurátor Pálos Frigyes atya művészetpártolása a Somos család életében címmel tartott előadásában azt a kölcsönösen előnyös és gyümölcsöző kapcsolathálót vázolta fel, amely az egész családra és a Váci Egyházmegye több helyszínére kiterjedt.
Klaniczay Péter műemléki szakmérnök Pálos Frigyes atya és a Pest megyei műemlékek című előadásában kitért számos rekonstrukciós munkára, olyanokra, melyek során a megyében található templomok külső és belső képe átalakult. Utalt Pálos atyának a munkák során felmerült problémákkal kapcsolatos meglátásaira, véleményére, illetve a termékeny vitáikra.
Klamár Zoltán etnográfus-muzeológus Az idő cizellálója – Emlékmorzsák Pálos Frigyes atyáról című előadásában elsősorban arról a hét évről beszélt, melyet Frigyes atya munkatársaként töltött el az egyházmegyei gyűjteményben, amikor közelről láthatta igazgatói tevékenységét, azt az aprólékos, részletekre kiterjedő munkamódszert, amelyet az evangelizáció szolgálatába állított a művészettörténészként is pap Pálos Frigyes.
Lénár Andor történész, diakónus saját életpéldáján keresztül mutatta be Pálos Frigyes papi személyiségét. Előadása főcíme, egyben mottója – „Barátaimnak mondalak titeket” – önmagáért beszélt, hiszen Pálos atya számos alkalommal segített, hogy ne a reményvesztettség legyen úrrá a rászorulón.
Az esemény megszervezése, a kiállítás tárgyainak összegyűjtése és egyben tartása Pálos atya „őrangyalának”, Nagy Judit tanárnőnek köszönhető. Az egykori plébános, Tereske díszpolgára tárgyi emlékanyagának egy önkormányzati fenntartású intézményben biztosítottak helyet.
Forrás és fotó: Klamár Zoltán
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria