Görögkatolikus egyháztörténeti és -művészeti múzeum épül Nyíregyházán

Restaurátorműhely, kiállító- és közösségi tér, valamint tanulmányi ház is szerepel a tervek között. A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola képviseletében Szabó Irén, a projekt szakmai vezetője beszélt a HelloVidéknek a részletekről: a magyarországi görögkatolikusok számára Észak-Magyarország jelenti a központot, Máriapócson van a bazilita gyűjtemény, emellett a település mint kultuszhely van jelen a köztudatban. Ezért sem volt kérdés, amikor helyszínt kerestek egy új, több célú kulturális intézménynek, hogy Nyíregyháza belvárosa lesz a megfelelő választás. A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola mellé építenek egy komplexumot, amely többek között múzeumot és tanulmányi házat foglal magába.

A Szent Atanáz-főiskola, mindamellett, hogy a teológusokat, a leendő görögkatolikus papokat képzi, kántor- és hittanárképző is. E képzések hétvégén vannak, a tanulmányi ház kiszolgálja majd ezek hallgatóit. Emellett jelentős kutatómunka folyik a főiskolán, mely a Pápai Gergely Egyetem aggregált intézménye. A Lendület Kutatóprogram fontos helyszíne a főiskola, évente több konferenciát is szerveznek, de a fejlesztés leghangsúlyosabb része mégis a múzeum lesz.

A Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjteményhez jelenleg nehezen fér hozzá a közönség; a könyvtár állománya – melynek része többek között egy értékes antikvagyűjtemény is – szintén régóta helyhiánnyal küzd; ezeket is orvosolja majd az új épület.

2017 végén vált publikussá, hogy állami támogatást kap a beruházás: ezt nem a Nyíregyházi Egyházmegye, hanem a Görögkatolikus Metropólia kapta. A határozatban a 600 millió forintos összegnél nevesítették is a múzeumépítést, így tavaly elkezdődött a tervezés folyamata. Először a funkciókat tisztáztuk le, hogy mi kap majd helyet az épületben. A tervező Balázs Mihály, akinek a nevéhez a főiskola épülete is fűződik – tette hozzá Szabó Irén.

Balázs Mihály a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építész tanszékének egyik tanszékvezetője, más munkái is kötődnek Nyíregyházához. Az épület látványterveit a városi tervtanács már elfogadta, kimagasló elismerést kapott. A szakemberek egyetértenek abban, hogy Nyíregyháza emblematikus épületévé válhat a múzeum, s a kortárs magyar építészetnek is kiemelkedő alkotása lehet.

Mindenképpen olyan épületet szerettünk volna és szeretnénk Nyíregyháza belvárosában felépíteni, ami nem egyszerűen a görögkatolikus egyháznak és a görögkatolikus egyházról szól, hanem Nyíregyháza városát gazdagítja. Azzal a kulturális és turisztikai kínálattal, amit ezen az épületen keresztül nyújtani tudunk. Nem egy szűken véve felekezeti intézménynek a létrehozására törekszünk, bár az egésznek a tartalmi arculata egy görögkatolikus egyháztörténeti és -művészeti múzeum, de a programjai és terei, amiket kialakítunk, ennél sokkal tágabbak és nyitottabbak lesznek – folytatta Szabó Irén.

A körülbelül 300 négyzetméteres kiállítótér kialakítása meghatározza az egész épületet, ugyanis egy kilenc méter magas – templomnyi méretű – ikonosztázt állítanak fel a közepén. A Néprajzi Múzeum magyarkomjáti ikonosztázionja kerül Nyíregyházára, melynek restaurálása folyamatban van.

A tanulmányi ház két célt szolgál majd: szálláshelyként működik tíz kétágyas szobával és két apartmannal, illetve egy húsz főnek elegendő számítógépes oktatási helyiséget is kialakítanak benne. Az épület szíve a kiállítótér lesz, emellett múzeumi irodák és korszerű raktár is működik majd, hogy a műtárgyakat megfelelőképpen tudják elhelyezni, gondozni.

Ennek érdekében egy egész szinten működnek majd restaurátorműhelyek is. Jelenleg egy főállású festő-restaurátor dolgozik Nyíregyházán, Seres Tamás ikonfestő, aki a szakmai felügyelője a magyarkomjáti ikonosztáz felújításának is. A földszint közösségi tér lesz: múzeumpedagógiai részleg és egy nagy kiállítótér, ami rendezvényeknek és időszaki tárlatoknak is helyszínt biztosít. Azokat az emlékeket és tárgyakat ismerhetik majd meg a látogatók a múzeumban, amelyek a magyar görögkatolikusság elmúlt négy-ötszáz évét mutatják be.

A görögkatolikus egyháznak az 1980-as évektől van egy kis gyűjteménye, jelenleg a Nyíregyházi Püspökség épületében. Nagymihályi Géza atya hozta létre, és Puskás Bernadett művészettörténész rendezte be szakmailag. „Sajnos ez jelenleg egy nagyon picike helyen van, és nem igazán publikus, nehezen megközelíthető. Azt szerettük volna, hogy az a gazdag művészeti, kulturális és történelmi hagyaték, ami Magyarországon a görögkatolikus egyházhoz kapcsolódik, meg tudjon mutatkozni. A Görögkatolikus Metropólia felöleli az egész mai Magyarország területét, de a története ennél is gazdagabb, hiszen az egész történelmi Magyarországra kiterjedt az egykori munkácsi egyházmegye, aminek a Magyarországon maradt része jelenleg a hazai metropólia. Ez több szempontból is fontos. Egyrészt nekünk, görögkatolikusoknak az identitásunk, a múltunk felfedezése miatt. A tárgyi része a templomokhoz és a liturgiáinkhoz kapcsolódó eszközökből áll, ilyen értelemben a gyűjtemény nagyon sajátos. Ugyanakkor ez a gyűjtemény a tükre annak a Kárpát-vidéki művészetnek, ami a keleti és nyugati egyház találkozásának a metszéspontján alakul” – közölte a projekt szakmai vezetője.

A tervek szerint ősszel elhelyezik az alapkövet, és elindul az építkezés Nyíregyháza belvárosában. A magyar állam 600 millió forintos támogatása részben fedezi a beruházást; külföldi forrást és önerőt is felhasznál a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház az építkezésnél.

Szöveg: Nagy Boglárka/HelloVidék

Fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír