Hogyan látta a Vatikán az 1920-as évek Magyarországát? – Hiánypótló kiadványt mutattak be Budapesten

Kultúra – 2020. október 12., hétfő | 17:24

Az első magyarországi apostoli nuncius, Lorenzo Schioppa politikai jelentéseiből összeállított magyar és olasz nyelvű kötetet az ELTE bölcsészkari tanácstermében mutatták be október 1-jén. A Lorenzo Schioppa nuncius politikai jelentéseiből (1920–1925) című könyv a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) gondozásában jelent meg, a kiadvány szerkesztője Somorjai Ádám OSB.

Zombory István, a METEM-et képviselő levezető elnök a könyvbemutatón hangsúlyozta, hogy hiánypótló munka jelent meg a nunciusi jelentéseket feldolgozó könyvsorozat első köteteként. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora és házigazda kiemelte, hogy éppen száz éve, 1920. augusztus 10-én nevezték ki az első budapesti nunciust, aki korábban Eugenio Pacelli nuncius munkatársa volt Münchenben.

Erdő Péter bíboros, prímás a kötet bemutatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy az őszirózsás forradalom és a proletárdiktatúra miatt késett a diplomáciai kapcsolatok felvétele az Apostoli Szentszékkel, és erre csak 1920 nyarán nyílt lehetőség. A bíboros emlékeztetett, hogy az 1990 előtti évtizedekben az 1920-as, ’30-as éveket balos, pártállami szempontból tanították, míg a korszak nemzeti oldala főleg református ihletésű volt. Létezik azonban katolikus nézőpont is, amelynek megismeréséhez segítséget nyújt e könyv tanulmányozása.

Michael August Blume SVD magyarországi apostoli nuncius angol nyelvű felszólalásában elődeinek munkásságát értékelte, és rámutatott arra, hogy bár Angelo Rotta nunciust 1945-ben kiutasították Magyarországról, az Apostoli Szentszék nem tekintette megszűntnek a diplomáciai kapcsolatot, és amikor erre lehetőség nyílt, 1990-ben haladéktalanul elküldte képviselőjét. Angelo Acerbi nunciust Karl-Josef Rauber követte 1997 áprilisában, őt Juliusz Janusz 2003 áprilisában, és Blume nuncius közvetlen hivatali elődje, Alberto Bottari de Castello 2011 júniusától 2017-ig képviselte a Szentszéket hazánkban.

Fejérdy András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának tanára, egyben a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy az első magyarországi nuncius öt esztendő alatt 3509 jelentést küldött római feletteseinek, ebből a kötet 75-öt közöl, s ezek betekintést adnak a nuncius munkájába, illetve az 1920–25 közötti magyarországi belpolitikai és társadalmi viszonyokba is.

Bárány Zsófia, a MTA-OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport régi könyvek tárának tudományos munkatársa előadásában részletesen kitért a könyv egyes témáinak ismertetésére.

A kötet szerkesztője, Somorjai Ádám OSB elmondta, a jelentések eredeti példányait a Vatikáni Államtitkárság Történeti Levéltára alapján közölte, egyben összehasonlította azokat a Vatikáni Apostoli Levéltárban őrzött nunciatúrai példányokkal, amelyek általában hivatali példányok, és őrzik a bíboros államtitkár aláírásával érkezett utasítások eredetijeit is.

Somorjai Ádám végezetül rámutatott, hogy Litvánia vonatkozó dokumentumainak, a nunciusi jelentéseknek a kiadása már teljes, messze meghaladja a magyar kiadvány terjedelmét, s az örményekre vonatkozó vatikáni dokumentációt feldolgozó sorozat is legalább öt kötetből áll. Ennek alapján elmondható, hogy az Apostoli Szentszék és Magyarország diplomáciai kapcsolatainak dokumentálását a most megjelent válogatásnál gazdagabb anyag alapján kell elképzelni, és ez a jövőbeli munka azzal kecsegtet, hogy – utalva Erdő Péter bíboros elhangzott szavaira – a katolikus szempontokat is érvényesíteni szükséges a Horthy-korszakkal kapcsolatban. Tudnivaló, hogy a mindenkori pápa nem csupán a budapesti nunciustól, hanem a prágai, a bukaresti, a belgrádi nunciustól is kap jelentéseket, a pápának ugyanis minden népet szeretnie kell, ezért egyetemes, ezért katolikus, a szó eredeti értelmében. A magyar történelem vizsgálatát is ilyen egyetemes kereten belül kell majd elvégezni.

A bevezető tanulmányt Hamerli Petra, a Pécsi Tudományegyetem oktatója írta, ebben összefoglalja a nunciusi jelentések témáit, a belpolitikai vonatkozásokat, a kormányváltásokat, az úgynevezett „királykérdést”, IV. Károly király visszatérési kísérleteit – nem titkolva szimpátiáját a király személye és hivatala iránt. A diplomáciai iratok kitérnek a magyar egyház helyzetére, különös tekintettel a nagybirtokra.

Johan Ickx, a Vatikáni Államtitkárság történeti levéltára igazgatójának tanulmánya arról szól, miért kellett Schioppa nunciusnak nagy hirtelenséggel elhagynia állomáshelyét 1925-ben, hogy Hollandiában internunciusi kinevezést kapjon, és helyet cseréljen Cesare Orsenigo nunciussal, aki szintén öt esztendeig vitte a budapesti apostoli nuncius ügyeit. Schioppa távozására a román külpolitika intrikája kényszerítette a Vatikánt, ehhez az ürügyet az szolgáltatta, hogy Schioppa egy katolikus nagygyűlésen használta a „Nem, nem, soha!” kifejezést – akkor fog Magyarország feltámadni, ha bekövetkezik a vallási, erkölcsi és szociális újjáépítés –, és ezt román részről eltorzítva, tendenciózusan fordítva küldték meg a Vatikáni Államtitkárságnak, mintha a vatikáni diplomata a magyar irredentizmus álláspontjára helyezkedett volna. Ebből is kitűnik, mennyire síkos parketta a diplomatáé, és mennyire meg kell válogatnia szavait.

A könyvbemutatón részt vettek a kötet lektorai: Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára, egyháztörténész; Érszegi Márk Aurél, a Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadója; rajtuk kívül a szakma jeles képviselői, és számos egyetemista, valamint a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola hallgatói.

A könyv a METEM kiadásában jelent meg a Nunciusi jelentések sorozat első köteteként. Előkészületben van a második kötet, amely Orsenigo nuncius politikai jelentéseivel, valamint a harmadik kötet, amely Angelo Rotta 1930–1938 közötti jelentéseivel foglalkozik.

(Dai Rapporti del primo nunzio apostolico in Ungheria S. E. Mons. Lorenzo Schioppa 1920-1925 – Lorenzo Schioppa első magyarországi nuncius politikai jelentéseiből 1920–1925. Szerk. Somorjai Ádám OSB. Nunciusi jelentések, 1., METEM, Budapest 2020. 382 lap.)

Fotó: Tóth Nikolett, Paládi Renáta/Újkor.hu

Esztergombi Béla/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria