Istenes Szent János az irgalmasoknál – Rieger Tibor legújabb köztéri szobráról

Kultúra – 2020. november 9., hétfő | 16:19

A Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórházának új, Vidra utcai épülete előtt, a Margit híd budai hídfője közelében október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén felavatták a Kossuth- és M. S. mester-díjjal kitüntetett Rieger Tibor szobrászművész legújabb alkotását, Istenes Szent János emlékművét.

Ki volt Istenes Szent János? A legbiztosabb ismereteket a szobor sugározza felénk. Tűzpiros piszkei vörösmárvánnyal borított, tágas szoborfülkében áll a fénylő hófehér ruskicai márványból készült remekmű, amely két, életnagyságnál kissé magasabb férfit ábrázol, szorosan összefonódva, egyetlen kőtömbben megjelenítve. A vörösmárvány háttér előtt álló szobor talapzata már az emlékmű kőtömbjének része. Az alig 20 centiméter magasságú talapzat rücskös felülete a csupasz földet jeleníti meg, ezen áll a két mezítlábas férfi alakja. Pontosabban csak az egyikük, a szerzetesi öltözetet viselő, bal oldali férfi áll igazán a lábán. Átöleli és így tartja meg a mellette roskadozó, szenvedő arcú férfit, akinek csupasz testét egy, a vállán átvetett lepel borítja, melynek alsó szegélyét lecsüngő bal kezével szorítja a lábához. Jobb karjával a szilárdan álló férfi vállába kapaszkodik, teljesen rátámaszkodik. Eggyé válnak. Erre utal az egyetlen kőtömbbe foglalt két alak. A bal oldali férfi földig érő, egyenes vonalú, díszítés nélküli ruhát visel, amelyet a derekán szorosra fűz a keskeny bőröv. Az öltözet jól jelzi a szerzetes fegyelmezettségét, önmagáról lemondó, Krisztusra figyelő lelkületét. A skapuláré, az elöl és hátul lelógó, hosszú textilcsík, amely egyes szerzetesi öltözetek szerves része, a fizikai munkavégzés közben használt kötényből alakult ki. Tehát a munkára utal, amely a szerzetest az imával együtt jellemzi. Ez a munka pedig hősünknél a betegápolás.

Ha figyelmesen tovább szemléljük a szobrot, átérezhetjük az üzenetét, megérthetjük, hogy milyen az igazi betegápoló, és mit jelent a krisztusi főparancsban a felebaráti szeretet. Mindenekelőtt azonosulnunk kell a felebaráttal, eggyé kell válnunk vele. Erre utal az egyetlen kőtömbből megformált szobor. S ezt az egységet hangsúlyozza a művész azáltal is, hogy kissé távolabbról nézve úgy tűnik, mintha a két egymás mellett álló, egymásba fonódó férfinak együttesen két lába lenne. Rieger Tibor, aki mestere a kétalakos szobrászi kompozícióknak, itt minden eddigit felülmúló remekművet alkotott.

S ha tovább olvassuk az alkotásról az igazi felebaráti szeretet jellemzőit, látjuk, hogy a szeretetet adó csak a szeretett személyre figyel. Szerzetesi ruházata mellett erre utal a rászoruló felé fordított arca is. A szobor a beteg krisztusi arcát ábrázolja szemből, hangsúlyosan, hogy átérezzük: az igazi szeretet mindig Krisztust látja a másik emberben. A művész ezt a mély lelki magatartást az egyedülállóan rá jellemző, egyszerű eszközökkel, szerényen, de annál nagyobb erővel jeleníti meg.

Az emlékművön tehát egy szerzetes áll előttünk, aki az elesett embertársban Isten képmását ismeri fel, és a segítségére siet. Átöleli, megtámasztja, inni ad neki. Ilyen férfi volt a spanyol Istenes Szent János (1495–1550), aki a beteg, a fogyatékos és a társadalom peremére szorult emberek gondozására alapította a Betegápoló Irgalmasrendet, amelyet V. Szixtusz pápa 1586-ban ismert el hivatalosan. XIII. Leó a katolikus kórházak védőszentjévé, majd XI. Piusz 1930-ban az ápolók és egyesületeik nemzetközi védőszentjévé tette.

Hazánkban először 1650-ben Szepesváralján jelentek meg az irgalmasrendi testvérek. Váci kórházuk 1763-ban kezdte meg működését. A Budai Irgalmasrendi Kórház 1815-ben nyílt meg. 1950-ben a szocialista kormány betiltotta az irgalmasrend működését is, kórházait az ateista állam vette át. A kórházkápolnákat bezárták, más célra használták, egészen az 1989. évi rendszerváltozásig. A zugligeti plébánia papja, Kozma Imre – aki éppen a szeretetszolgálata által a rendszerváltozás egyik főszereplőjévé vált – már a politikai változás előtt, 1989. február 10-én megalapította a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot a Németországban élő Csilla von Boeselager (született Fényes Csilla) segítségével. Kozma atya 1997-ben irgalmasrendi szerzetes lett, és megszervezte a rend magyarországi visszatelepítését. Ennek ma is a vezetője. A rend 2000-ben visszakapta fővárosi kórházát; ezt megelőzően a pécsit és vácit is. Mindhárom példásan működik. A budai kórház egyre bővül, a Vidra utcai új, hatalmas épület a Margit híd közelében idén nyílt meg. Rieger Tibor most felállított Istenes Szent János-emlékműve jól kifejezi a kórház rendeltetését. Megjeleníti a keresztény ember, mindenekelőtt a keresztény orvos és egészségügyi dolgozó példaképét.

Erről szólt Kozma Imre atya a szobor október 8-i ünnepélyes megáldásán. Idézte a szent jelszavát: „Legyetek jók magatokhoz, testvérek, tegyetek jót”.

Szerző: Prokopp Mária

Fotó: MTI

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria