Kiss György szobrászművészre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

Kultúra – 2019. május 2., csütörtök | 9:47

Kiss Györgyre, a magyar épület- és köztéri szobrászat egyik jelentős alkotójára emlékeztek április 29-én, halálának századik évfordulóján a Fiumei úti sírkertben.


Kiss György Magyarok Nagyasszonya-szobra az esztergomi bazilika előtt

Számos Budapesten ma is látható köztéri szobor köthető Kiss György nevéhez, neki és kortársainak köszönhető, hogy a 19–20. század fordulóján Budapest világvárossá vált. Ekkor avatták fel az Országházat, amelynek belsejében és körülötte is találhatóak munkái, és létrejött a millenniumi emlékmű a Hősök terén, amelyhez Károly Róbert szobrát készítette – mondta emlékbeszédében Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes.

Megjegyezte, hogy Kiss György készítette az első köztéri szobrot a nőnevelés megindítójáról, Veres Pálnéról, a márványszobrot 1906-ban állították fel a főváros V. kerületében, az Erzsébet téren. Mint felsorolta, irodalmi és történelmi tematikájú művei is sokszínű tehetségét igazolják, és sokak által kedvelt alkotása a Kakastolvaj című zsánerszobra, amely a VIII. kerületben, a József körúton található.

„Több fővárosi templomot is Kiss György szobrai díszítenek, így az erzsébetvárosi római katolikus plébániatemplomot és a kőbányai katolikus templomot. Jelentős műveket alkotott Ausztriában, Olaszországban, Horvátországban, Szlavóniában, a Felvidéken, Erdélyben, valamint Esztergomban és Pécsett is” – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Alexandra.

Radnainé Fogarasi Katalin, a szervező Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója beszédében arról szólt, hogy a Fiumei úti sírkert nem csak nyughelye számos művésznek, de alkotásaik is láthatóak itt. Hozzátette: Kiss György szobra, a Koszorút tartó angyal a Deák Ferenc-mauzóleum ékessége.

„A Fiumei úti sírkert több mint temető: az ország tizenhét nemzeti emlékhelyének egyike és a magyarság legnagyobbjainak első számú temetkezési helye. Kiváló szobrászaink közül itt nyugszik Strobl Alajos, Zala György, Kisfaludi Strobl Zsigmond vagy Izsó Miklós is, a csendes liget a város szívében egyben hazánk egyik legnagyobb és legkülönlegesebb atmoszférájú szoborparkja is” – hangsúlyozta a főigazgató.

Mint elhangzott, a NÖRI kiemelt feladata a sírkertben fellelhető műalkotások méltó állapotban tartása és őrzése. Az intézet több szobrot újított fel a közelmúltban, köztük Szentgyörgyi István alkotását Csók István sírján, május 17-én pedig ünnepség keretében avatják fel Klapka György honvédtábornok sírján a felújított Gyászoló Hungaria nőalakot. Emellett több új szobor is került a sírkertbe, köztük Antall József volt miniszterelnök mellszobra sírhelye közelében.

A NÖRI négy éve vette vagyonkezelésbe a magyar állam tulajdonát képező temetőt. Radnainé Fogarasi Katalin leszögezte, hogy a korábbi évek rongálásai és lopásai után a NÖRI időszakában egyetlen műkincsben nem keletkezett kár a sírkertben.

Kiss György sírjánál koszorút helyezett el mások mellett a Főváros nevében Szalay-Bobrovniczky Alexandra, a NÖRI nevében Radnainé Fogarasi Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága nevében Fülöp Péter politikai főtanácsadó, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság nevében pedig Gedai István elnökhelyettes.

Forrás: MTI

Fotó: Köztérkép.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria