Konferenciát tartottak a népi vallásosságról és hitéletről Egerben

Kultúra – 2017. május 12., péntek | 14:34

A népi vallásosság és hitélet egyházmegyei vonatkozásairól, a zarándoklatokról, a kegyhelyekről, a vallási élet sajátosságairól hangzottak el tudományos előadások május 11-én Egerben, az érseki palotában szervezett szakmai találkozón.

A vallásosság és a hit kérdését gyakran külön kezelik tudományos munkákban – mutatott rá köszöntőjében Ternyák Csaba egri érsek. Hozzátette: ez arra vezethető vissza, hogy sokan tartják magukat hívőnek, míg vallásukat nem gyakorolják, s létezik olyan, babonára hajló vallásosság, amely nélkülözi a hitet, Istent. A népi vallásosság az evangelizáció fontos tényezője; a népi archaikus imádságok például olyan értéket képviselnek, mely nemzeti önazonosságunknak is fontos eleme. Emellett sokszor a bajban is segít a népi vallásosság: elég, ha Japánra gondolunk, ahol a hívek – lelkipásztor híján – továbbra is megélték hitüket, keresztelték gyermekeiket.

Csizmadia István, az Egri Hittudományi Főiskola és az Érseki Papnevelő Intézet tanára előadásában a zarándoklatok liturgikus hátterét ismertette. Elmondta: vannak olyan helyek, ahol az isteni kegyelem még intenzívebben megtapasztalható, de ez nem azonos a hiedelmekben szereplő mágikus helyszínekkel. Az előadó a zarándokok megáldásának, körmeneti kíséretének egri hagyományairól is beszélt.

Janka György, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanszékvezető tanára a magyarság és a Kárpát-medence hitéletében különleges helyet elfoglaló máriapócsi nemzeti kegyhely történetét ismertette előadásában.

Tengely Adrienn, az Eszterházy Károly Főiskola docense az egri egyházmegye 19. századi vallási életének problémáit elemezte, kiemelve, hogy a felsőbb rétegek elvallástalanodása miatt szakadék alakult ki köztük és az alsóbb néprétegek között, így mindkét irányban túlzásokat lehetett tapasztalni: a túlbuzgóságot és a teljes tagadást.

A konferencián előadás hangzott el többek között a kunszentmártoni Jézus Szíve-tiszteletről, a vallásos társulatok tevékenységéről, a bűnperek vallási sajátosságairól, a vallásosság és a népviselet kapcsolatáról, a Boldogasszony-évről és a Szent Orbán-kultusz tokaji kialakulásáról.

Forrás: Egri Főegyházmegye

Fotó: egri érseki palota Facebook-oldala

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria