NAGYSZÜLEIM HITE ERŐSÍT
Még ifjú lelkem sokszor megrendül,
S gyermek szívem olykor elgyengül.
Tudtam, ha elesek, ők ott lesznek,
Reszkető kézzel karjukba vesznek.
Zord, melankolikus napok,
Sokszor magány, kudarcok.
Mindvégig erősítették lelkem,
Hisz velük sohasem félhettem.
Most miért is lennék gyenge?
Miattuk hitem sosem volt enyhe.
Este hálásan imára hajtom fejem,
Vallásos életük örök példa nekem.
Fáradt tegnap reméli a félhomályban,
Hogy jobb holnap lép a nyomdokába.
S mondták: Bárhova visz az élet,
Szíved csakis igaz útra térhet!
Lelkem küszöbén egy emlék kopogtat,
Nem téríthet el akárminő fondorlat.
És, nagypapám, értem már…
Hitted, minden perc tartogathat szépet.
És, nagymamám, értem már…
Hitted, a szeretet megér minden kincset.
Látod, az ég is szebb most, mint régen.
Hiszek, mert mindig is hittetek bennem.
* * *
Az Amoris laetitia-családévhez kapcsolódva, a Katolikus Kulturális Hetek programsorozat keretében meghirdetett pályázatra a hazai egyházmegyékből közel 250 pályamű érkezett, amelyek közül a szakmai zsűri választotta ki korcsoportonként a legjobbakat, illetve a különdíjasokat.
Az irodalmi pályázat célja az volt, hogy a résztvevők különféle műfajok (vers, novella) segítségével bemutassák, mit jelent a család a keresztény életben.
Forrás: MKPK Sajtószolgálat
Fotó: Pixabay
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria