Krisztus legszentebb vére – A Bátán őrzött ereklye története 1.

Fennmaradt egy legenda, amelyben megpróbálták megmagyarázni a Jézus-arc másolatának csodálatos keletkezését: Edessza királyáról, Agbárról szól, aki pestisben szenvedett, és küldöttjén keresztül kérte Jézust, hogy jöjjön Edesszába, és gyógyítsa meg őt. Jézus nem ment el, de elküldte a levelét és a kendőt, arca másolatával. Amikor Agbar király meglátta a kendőn az isteni arc képét, teljesen megszabadult betegségétől.

A kendőt a képrombolás idején Konstantinápolyból Rómába menekítették, s a 8. században már biztosan a Szent Péter-bazilikában őrizték, a Szent Veronika-kápolnában. Ekkor kezdték az ereklyét Veronika kendőjének nevezni. Valószínű, hogy a keresztúton Jézus arcát törlő Veronikáról szóló legenda is ekkor keletkezett – a csodás kép keletkezésének igyekeztek ezzel magyarázatot adni. A Veronika név ugyanis latin és görög szavak egyesítéséből származik: veraeikon, vagyis valódi kép. Így is nevezték az ereklyét Rómában: Vera Icon.

A 753. évi Pápai Krónikában feljegyezték, hogy az ünnepélyes körmeneten II. István pápa mezítláb vitte a nem emberi kézzel festett Krisztus-arcképet. Mindenki meg volt győződve arról, hogy a Krisztus-arcképet nem emberi kéz festette, ezért az acheiropoietos nevet adták neki. Nyilvánvaló volt, hogy ez a legféltettebb ereklye, amelyet a Szent Péter-bazilikában őriztek.

III. Ince pápa 1208-ban bevezette az ünnepélyes körmenetet a Szent Veronika-kendővel, amelyet a vízkereszt ünnepét követő első vasárnap tartottak, és amely a vatikáni bazilikából a Szentlélek-templomba vezetett. A szertartás alamizsnaosztással végződött Róma legszegényebbjei számára. Dante írja: tömegesen jöttek megnézni a Krisztus-arc képmását Szent Veronika kendőjén. Az Isteni színjátékban is több alkalommal ír Dante Veronika kendőjéről, kiemelve, hogy Isten arcát ábrázolja. Az Isteni színjáték tetőpontja az a jelenet, amikor a zarándok a mennyben Isten előtt áll, aki először természetfeletti fényként mutatkozik, de a fény központjában kirajzolódik a Krisztus-arc. Francesco Petrarca hasonlóan fogalmaz Familiari canzoniere című művében az isteni Krisztus-arcról Veronika kendőjén.

Svéd Szent Brigitta, aki részt vett az 1350. évi jubileumi év ünnepén, szintén ír arról az igazi Krisztus-arcképről, amely Veronika kendőjén látható. A kendőt a Szent Péter-bazilika erkélyéről mutatták fel a zarándokoknak, s adtak vele áldást. 1343-ban Erzsébet királyné, Nagy Lajos király anyja járt Rómában. Neki kétszer is megengedték, hogy felmenjen a lépcsőn, és imádkozzon az ereklye előtt. Nagy Lajos király 1350-ben, Zsigmond 1433-ban kereste fel a Szent Péter-bazilika híres ereklyéjét.

A ma 17 × 24 centiméteres kendőből többször is leválasztottak ereklyerészeket. Így tett II. Pál pápa is, aki egy nagyobb darabot adott Mátyás királynak. Mátyás ezt az ereklyét 1483-ban a garamszentbenedeki apátságnak ajándékozta.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Gergorics Iván

Magyar Kurír