Különlegességgel gazdagodott a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye könyvtára

Kultúra – 2019. január 21., hétfő | 9:01

A 2018-as Mátyás-emlékév alkalmából egy corvina hasonmáskiadásával és teljes szövegű fordításával gyarapodott a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Levél- és Könyvtár gyűjteménye. Flavius Bondus „Az újraálmodott Róma – Roma Instaurata” című műve Győri Corvina néven is ismert.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre! 

A kötetről a következőképpen írt egykor Rómer Flóris bencés régész és művészettörténész: „Mit érezhet a magyar ember, midőn kezében oly kincset tart, mely valaha fénycsillaga, Hollós Mátyás királyunk, kezében is megfordult! Ha a kard, a paizs, a gyűrű, a billikom, mely valami nagy emberünké vala, oly varázserővel bír és a tiszteletnek oly tárgya, melyre minden honfi büszkén néz: mennyivel inkább kell örvendenünk oly könyvnek, mely ezen dicső királyé volt, kitől a – méltánylást reánk nem éppen pazaron árasztó – külföld sem tagadhatta meg a tudós nevet.”

A 15. század elején Itália-szerte megindult ásatások (Pompeji, Herculaneum) eredményei új világot nyitottak meg: az ókor megismerésének vágya lázba hozta az embereket. Zarándokok árasztották el Rómában az elhanyagolt állapotban levő romokat, melyekről kevés megbízható információ állt rendelkezésre. Ugyanekkor kezdődtek meg a nagy építkezések is, amelyekhez gyakran a romok és régi épületek kőanyagát használták fel, végérvényesen eltüntetve a föld színéről az ókor épített örökségét. Ezek hatására bízta meg IV. Jenő pápa a titkárát, Flavius Blondust, hogy vegye számba Róma antik emlékeit. Blondus társával, Leon Baptista Alberti építésszel feltérképezte az ókori romokat és emlékműveket; azonosította a középületeket, szentélyeket, s azok ókori funkcióját is megmagyarázta; feltérképezte a szobrokat.


Flavius Blondus az itáliai Forlíban született 1392 táján. Cremonában tanult, nagy humanista műveltségre tett szert. Egy ideig Milánóban működött, majd sokáig élt száműzetésben, Imolában, Ferrarában és Velencében. Végül a vatikáni kúriába került, ahol négy pápa alkalmazásában is állt.

A kódex és díszes iniciáléi, valamint a Mátyás király címerével ellátott fehér borító Firenzében készült 1467-ben. A mű másolója Petrus Cennius firenzei könyvmásoló és címfestő volt. Valószínűleg saját kezűleg ő díszítette a címlapot is reneszánsz indafonatos ornamentikával. A corvinák közül nyolcat tekintenek az ő munkájának. A Győri Corvina fehér pergamenre íródott, ami az idők folyamán elszíneződött. A kódexet eredetileg Firenzében kötötték be, majd Budán, Ragusianus mester műhelyében helyezték díszesebb, vörös alapon kevés aranyozással ellátott kötésbe. A lapszéli bejegyzés, amely Vitéz János írása, piros tintával íródott. Ez tulajdonképpen egy sorszámozott jegyzék arról, amit az oldalon olvashatunk. A Győri Corvinából egyetlen példány maradt fenn, melyet a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár őriz.

Flavius Blondus műve az európai kultúrtörténet egyik különlegessége, melyben a szerző összeköti az európai kultúra csomópontjait az ókori gyökerektől saját, a reneszánszban megújuló korával. A mű megjelenése hatással volt a magyarországi kultúrára is. Az addig figyelemre sem méltatott ókori romok itt is az érdeklődés középpontjába kerültek. Felméréseket végeztek Aquincum emlékeiről, rajzok, látképek, feljegyzések készültek a maradványokról.

A könyvkülönlegesség megtekinthető a könyvtár nyitvatartási ideje alatt:

kedd: 14.00–17.30
szerda: 9.00–12.30
csütörtök: 9.00–12.30

Más munkanapokon kutatási lehetőség csak előzetes egyeztetés alapján lehetséges. További információk a levéltár és könyvtár honlapján érhetők el. 

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria