Látogatható a Mátyás-templom tornya

Kultúra – 2015. október 21., szerda | 17:34

1894-es megépítése óta első ízben 2015-ben vált látogathatóvá a nagyközönség számára a Mátyás-templom harangtornya. Október 21-én, az 1916-ban a Mátyás-templomban megkoronázott Boldog IV. Károly emléknapján sajtótájékoztatón mutatták be a megújult, kilátóvá alakított Mátyás-tornyot.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A funkcióbővítő felújításról és a harangtorony történetéről tartott sajtótájékoztatót a Mátyás-templom Gondnoksága: Süllei László, a Budavári Nagyboldogasszony-templom plébánosa; Heffnerné Lung Rita HR- és marketingvezető; valamint Mátéffy Balázs művészeti és kulturális vezető.

Süllei László rövid áttekintést adott a templom és a torony történetéről, fontosabb eseményeiről. Elmondta: a torony 1894 óta – amikor Schulek Frigyes a Mátyás korabeli torony részben pontos másolataként újraépítette, részben saját tervezésű sisakrésszel és erkéllyel kiegészítette – csak a „kiváltságosok” számára volt látogatható.

A plébánia kezdeményezésére került sor a torony átalakítására, hogy megnyithassák a látogatók számára. A templom üzemeltetője, a Mátyás-templom Gondnoksága 2012-ben tízmillió forintot kapott a fővárostól a munkálatokra. Az átalakítás végeztével, ez év júniusától tesztjelleggel már megnyitották, mostantól pedig a nagyközönség is látogathatja a Mátyás-tornyot.

A plébános lelkipásztori üzenetet is megfogalmazott a megnyitó kapcsán: Az ószövetségi embernek mély tapasztalata volt arról, hogy az élet út, melyen Isten vezeti őt. Bizonyosság élt benne arról is, hogy Isten csak azt tudja vezetni, aki úton van. Aki leül, nem hajlandó mozdulni, változni, aki befejezettnek, késznek tartja magát, azt Isten nem tudja vezetni. A zarándoknak az a tapasztalata is megvolt, hogy ezt az irányítást Isten nem a távolból nyújtja, hanem együtt vándorol vele az úton. Süllei László rámutatott arra, hogy rácsodálkozva a világ szépségére, az előttünk körpanorámában megnyíló horizonttal szemben másként értékeljük önmagunkat, mindennapi súrlódásainkat. Végül meghívott a toronylátogatás élményére, „hogy más szemszögből is lássuk meg Budapest szépségeit, Isten teremtette gyönyörű világunkat”.

Heffnerné Lung Rita, a Mátyás-templom Gondnokságának marketingvezetője a kilátás egyediségére hívta fel a figyelmet: a Szent István-bazilika 96 méter magas kupolája, a 83 méter magas kőbányai Szent László-templom tornya mellett páratlan panorámát nyújt a budai Várhegyen álló Mátyás-templom 78 méter magas tornya. Lung Rita tájékoztatást adott a kilátó látogatásának rendjéről: a torony legfeljebb 15 fős csoportokban látogatható mindennap 10-től 17 óráig, egész óránkénti indulási időpontokkal. Az érdeklődőket vezető kísérők angol és magyar nyelven nyújtanak tájékoztatást a kiállítótérben elhelyezett látnivalókról, a harangtoronyról. A látogatás bevezető ára felnőtteknek 1400 forint, diákoknak és nyugdíjasoknak 1000 forint, a családi jegy 3500 forintba kerül. A belépő megváltható a helyszínen és a Mátyás-templom.hu honlapon keresztül.


Mátéffy Balázs művészeti és kulturális érdekességek ismertetésével folytatta a sajtótájékoztatót. Elmondta, ha a millennium kori újjáépítés Trefort Ágoston miniszter terve szerint valósult volna meg – ő fémborítású sisakot képzelt el –, most nem lenne mit megnyitni. Schulek Frigyes azonban mesterét, Friedrich von Schmidt bécsi építészt, a Stephansdom felújítását is tervező szakembert kérte fel tanácsadónak, aki koszorúerkéllyel koronázott kősisak építését javasolta a torony városképi jelentősége miatt.


A művészeti vezető felhívta a figyelmet az újjáépítést megörökítő emlékiratra, melyet 1894-ben a kor számos meghatározó személyisége aláírt: így a püspöki kar és a kormány minden tagja, a tudományos és közélet jeles képviselői, köztük Jókai Mór. A dokumentum másolata megtekinthető a toronyban berendezett kiállításon. Mátéffy Balázs végül felelevenítette: 1948 nagycsütörtökén Török Antal tűzoltó ezredes karjaiban vitte le az építmény kövezetébe ékelődve megtalált második világháborús bombát, megmentve ezzel a felrobbanástól a Budapest ostroma során súlyosan megrongálódott tornyot.

A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter, a járda szintjétől 76,57 méter. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, ez 46,73 méteres magasságban nyílik, összesen 197 lépcső vezet idáig. Ezen az erkélyen zárt fülkék, az alatta lévő teremben pedig zárt erkélyek is találhatók.

A látogatás során megtekinthetők a templom harangjai is. A toronyban összesen hat harang lakik; a címer mögötti szinten négy, a felsőbb szinten kettő. Ezek közül Süllei László kiemelte a II. János Pál-harangot, melyen három relief – mind Lebó Ferenc szobrászművész alkotása – látható: II. János Pál pápa 2000 nyarán megáldja a Szent Korona másolatát; a templom főoltárának Mária-szobra, amelyet 2000. augusztus 15-én e koronával megkoronáztak; II. János Pál pápa címere.


A Budavári Nagyboldogasszony-templom eredeti formájában IV. Béla király idejében, körülbelül 1250–1270 között épült, román-gót átmeneti stílusban. Tornyáról sem ábrázolás, sem épületmaradvány nem maradt fenn. A templom első, érett gótikus stílusban történt átépítése idején, 1384-ben ugyanis az első harangtorony – éppen szentmise közben – összedőlt, és kilencven évig nem építették újjá.

Mátyás király, akire atyja, Hunyadi János hagyta Szűz Mária különös tiszteletét, sok szállal kötődött a Nagyboldogasszony-templomhoz. Királlyá választása után prágai fogságából ide vezetett első útja, ünnepélyesen itt kezdte meg uralkodását – a Szent Korona távollétében koronázásról nem lehetett szó –, és mindkét esküvőjét itt tartotta. A ledőlt torony csonkjára Mátyás építtetett új harangtornyot, amelyen címerét is elhelyeztette. E címer feliratáról ismerjük a befejezés idejét is: 1470.


A végletekig meggyengült építményt Schulek Frigyes a 19. század végén új kőből, a régi pontos másolataként újraépítette. A nyolcszögletű toronytest a Mátyás korabeli torony hű rekonstrukciója, míg a sisakrész az erkélyekkel – amiről semmilyen hiteles ábrázolás nem maradt fenn – Schulek saját tervezésű kiegészítése.

A torony a templom alapításától kezdve rendszeres használatban volt, de soha nem látogatási céllal. A török uralom idején (1541–1686) az épület Eszki dzsámi, azaz ’Öreg mecset’ néven muzulmán istentiszteleti helyként szolgált. A müezzinek naponta ötször mentek fel a toronyba, hogy imára szólítsák a hívőket. Később profán funkciója volt: a tűzőrség állomásozott itt. Éjjel-nappali szolgálat 1897–1911-ig működött a toronyban.

Forrás: Mátyás-templom honlapja

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria