Lengyelországi útinapló – 2. rész: Jasna Góra, Częstochowa

Kultúra – 2019. július 14., vasárnap | 15:00

Somorjai Ádám OSB július első hetében zarándokcsoportot vezetett Lengyelországba. Úti élményeit osztja meg az alábbiakban az olvasókkal – ötleteket, hasznos és praktikus tanácsokat ad, miközben felidézi az egyes helyek történetét és a helyekhez kötődő érdekességeket.

Jasna Góra (Fényes Hegy; Clara Mons) – így hívják a magyar alapítású, a pálosok által őrzött kegyhelyet, ahol a Fekete Madonna, Lengyelország Királynője kegyképét őrzik. A kolostort Nagy Lajos király alapította 1382-ben, a Fekete Madonna-ikon, mely talán Európa legismertebb Mária-ábrázolása, az alapítás körül került ide. 

Częstochowa akkor lett kiemelten fontos a lengyel vallásosság és a lengyel nemzet életében, amikor 1655-ben a lengyelek Kordecki perjel vezetésével egy hónapon át tartották magukat az evangélikus svéd hadakkal szemben. Amikor ennek híre elterjedt Lengyelország-szerte, a lengyel nemesség egy emberként kelt fel és űzte ki a svédeket, akikhez korábban dinasztikus kapcsolatok fűzték. (Minderről Sienkiewicz is írt, Özönvíz című regényében.) Ezt követően, 1656-ban János Kázmér lengyel király Lembergben fölajánlotta Lengyelországot a Szent Szűznek (hasonlóan István király 1038-ban történt országfelajánlásához), aki azóta Lengyelország Királynője.

Sokan azt gondolják, hogy Częstochowára elég rövid időt szánni, odamenni, részt venni az egyik (általában lengyel nyelvű) szentmisén és utána eljönni. Nos, Częstochowában legalább két éjszakát ajánlatos tölteni, hogy ott lehessünk este az Apelen, a Fekete Madonna hagyományos köszöntésén mely este 9 órakor kezdődik. (Magam az egyik lengyelországi plébánián ismerkedtem meg ezzel a köszöntéssel, amikor este 9 órakor összegyűlt a ház népe, a plébános, a káplán és a három kedvesnővér, és a kápolnában elénekelték az Apelt.) Az ének szövege magyarra fordítva nagyon egyszerű: „Mária, Lengyelország Királynője, Veled vagyok, emlékezem, virrasztok.” Az első három szót kétszer ismételjük, a második három szót is, majd lezárul az első dallam. Ugyanezt a dallamot háromszor ismételjük meg egymásután. Az ének ITT meghallgatható. Ezzel a köszöntéssel kívánunk jóéjszakát a Szűzanyának, ez egészíti ki az esti záróimát, a kompletóriumot. 

Az Apelre minden nap sokan érkeznek a kegykép köré. Itt létünkkor, július 1-jén este, Mária-ünnep előestéjén is megtelt a kápolna, sőt a mellette lévő bazilika is. Ezen az estén éjszakai virrasztással folytatódott a liturgikus rend, ezért nem volt elfüggönyözés, de másnap, július 2-án este, amikor már lényegesen kevesebben voltak, de még mindig több százan, ezt a szertartást is átélhettük.

Ünnepen a kegyhelyen tartózkodó püspökök az ima végén áldást osztanak. Ilyenkor az Apel kibővül még az ősi gregorián Mária-himnusszal, a Bogurodzicával, amellyel az Istenszülő Szüzet köszöntik a lengyelek; egy tizedet elimádkozunk a rózsafüzérből; majd a Most segíts meg, Máriát mondjuk; aztán bemutatják a jelen lévő csoportokat és felsorolják a kért imaszándékokat. Az esti ima ilyenkor mintegy fél óra hosszan tart.

Megérkezésünk másnapján reggel szentmisét ünnepelhettünk a Jasna Góra-i kegyoltáron. A szentmisék foglalásához a kusztosnak (custos, a kegyhely őre) kell levelet írni (lehetőleg lengyelül), a következő e-mail-címre: kustosz@jasnagora.pl. Ilyenkoraz egész csoportnak jelentkezni kell tíz perccel a szentmise kezdése előtt a sekrestyében, onnan vonulnak be együtt, papjaik vezetésével. A helybeliek mindenben segítenek, van alba, magyar misekönyv és lekcionárium is.

A kegyhely mindenkori napi programját, a szentmisék rendjét (nyelvek szerint) ITT tanulmányozhatjuk. Ugyanezt a helyszínen több helyen kiírják.

Az Apelre a magyar zarándokok egészen közel kerülhetnek a kegyképhez. Mondhatjuk, hogy kivételeznek velünk, hiszen nekünk, magyaroknak Częstochowában szerzett jogaink vannak. E „kivételezéshez” azonban több mint fél órával korábban kell érkezni a sekrestyéhez, beszélgetni kell az ott lévő pálos atyával, aki, ha nem túl nagy a csoport, helyet biztosít a kegykép közelében. A papok, hívek kísérete nélkül, egyénileg is bemehetnek a kegykép elé.

A Jasna Góra-i kegyhelyről lengyelül ITT találnak információkat. Magyarul pedig ITT.

*

Częstochowa 250 ezer lakosú nagyváros, számos más látnivalót is találunk itt. Van három múzeum, melyekben a magyar vonatkozások rendre kiderülnek. Illetve működik egy magánmúzeum is II. János Pálról.

A város megközelítése: gyorsforgalmi úton (A1), a Łódz–Varsó felé vezető fővonalon. Nem autópálya, nem fizetős, időnként piros lámpára kell számítani, illetve szintbeli kereszteződésekre. (A magyar autósok ezt nem szokták meg, ezért szükséges erre külön felhívni a figyelmet.) Fizetős autópálya Lengyelországban a Krakkó–Katowice–Opole–Wrocław vonalon van, délnyugati irányban, olasz rendszerrel, tehát fizetős kapuval.

*

Szálláshely: 20-25 percnyi sétára a Jasna Górától a Magyarországon sajnos nem ismert pallotinus atyák vendégházat működtetnek. Több busznyi embert is el tudnak helyezni kétágyas szobákban. Teljes ellátást biztosítanak mérsékelt áron. Információk ITT találhatók.

A pallotinus szerzetesek alapítója Vincenzo Pallotti (1795–1850), aki az apostolátus gondolata köré szervezte a szerzetesi közösség életét. XXIII. János pápa avatta szentté.

A częstochowai pallotinus atyák vezetik és őrzik a Dolina Miłosierdzia (Irgalmasság Völgye) szentélyt. Van egy teljesen új templomuk, melyet a hazánkban is ismert Marko Rupnik SJ mozaikjai díszítenek. A szentélyről ITT olvashatnak.

Fotó: Czestochowa.fotopolska.eu; Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria