Lucien Hervé fotóművész képeiből nyílt kiállítás Pannonhalmán

Kultúra – 2019. április 13., szombat | 15:32

A Pannonhalmi Főapátság és szerzetesközössége a csend témakörének szenteli a 2019-es évet. Legújabb, április 12-én nyílt kiállításuk címe is ehhez kapcsolódik: „Lucien Hervé – az építészet csendje.”

Már látogatható a Pannonnhalmi Főapátság legfrissebb időszaki tárlata. Az Apátsági Galéria falaira ezúttal Lucien Hervé (1910–2007; született Elkán László) fekete-fehér épületfotói kerültek fel, amelyek az 1950–60-as évek legnevesebb építészeinek munkáit mutatják be Brazíliavárostól Lesencefaluig, Franciaországtól Szíriáig.

A jelen kiállítás Hervé egykori kiállításterveit gondolja tovább, végigkalauzol kétezer év szakrális építészetén. Hervé megrendelései nyomán, valamint saját kezdeményezésből öt kontinens számos országába jutott el. Tárlata dialógust kezdeményez a formák és korok, ismerős és ismeretlen helyszínek között. A kiállítás szervezői a művész archívumában őrzött negatívok közül az ismert felvételek mellett olyanokat is kiválasztottak, melyek soha nem jelentek meg nagyításban, és ezen a kiállításon láthatók először.

A pannonhalmi bencés közösség modern kori történetét végigkíséri a fotográfiával való magas szintű foglalkozás. Palatin Gergely, Rados Tamás, Vass Alberik bencés szerzetesek munkásságát, vagy a főapátság több mint százezer felvételt őrző fotótárát is lehet említeni. A Regula Oculorum című 2006-os, az Osztás 10x10 című 2016-os, valamint az Közös ház című 2017-es fotókiállítások után most újabb fórumot nyújt a közösség a fotográfiával történő találkozásnak, ez pedig a Lucien Hervé – az építészet csendje című kiállítás – emelte ki köszöntő beszédében Dejcsics Konrád OSB, a főapátság kulturális igazgatója.

A fotótárlat képeinek nagyítását Philippe Brame végezte, aki barátként és kutatóként is végigkísérte Lucien Hervé utolsó éveit. A kiállításon elmondott emlékei szerint hosszú heteket töltöttek együtt Luciennel és feleségével, Judith Hervével, hogy kiválogassák a kiállítás anyagát. A megkapott negatívokkal aztán ő dolgozott tovább. És hogy mitől különlegesek ezek a fotók? Brame magyarázata szerint: „Az első dolog, amit meglátunk Hervé negatívjain, nem a fekete-fehér szokásos homályossága, hanem az áttetszőség. A nagy üresség, ami a képkockát elfoglalja, és ami a papíron harmonikusan elhelyezett formák teljességét alkotja majd.”

Gebauer Imola, szintén Hervé művészetének kutatója és a kiállítás kurátora a következőkre irányította rá a figyelmet: „Lucien Hervé, aki elsősorban építészeti fotósként járta a világot, minden ember alkotta épített műre – legyen az szakrális vagy profán – érdeklődéssel tekintett. Az emberi teremtő szellemet kereste, mert hitt, ugyan nem Istenben, de az emberben. Hervé fotográfiája teljes személyiségét tárja fel: e szakrális terek az emberiségbe vetett hitét mélyítik el, titkaikra, az őket átjáró fényre szeme, intellektusa és szíve lencséje élességével rezonál. Ebben rejlik az ő misztériuma.”

A Pannonhalmi Apátsági Galéria tárlata 2019. november 11-ig látogatható. A belépés ingyenes.

Forrás: Pannonhalmi Főapátság

Fotó: Csoszó Gabriella

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria