Machaerus találkozási pont lesz népek, nemzetek között – Könyvbemutató a Mátyás-templomban

Az ünnepi eseményre megtelt a Mátyás-templom, ahol jelen volt Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter és Lévai Anikó is.

A megjelenteket Kuzmányi István állandó diakónus, a Magyar Kurír igazgató-főszerkesztője köszöntötte és az év kimagasló kiadványának nevezve a kötetet. Felidézte, hogy jó barátja, Tál Zoltán keszthelyi plébános a közelmúltban felhívta azzal, hogy küldjön neki egy jó könyvet.

A kiadóvezető elküldte a nyomdából éppen kijött kötetet, a plébános elolvasta, és többször is pozitívan visszajelzett, csodálatosnak nevezte. Tál Zoltán szavai mögött ott rejlett a jó könyv lényege:

olyan kiadvány, amely kiragad bennünket a jelenből, közelebb visz minket a jóhoz, a széphez, az igazhoz, végeredményként magához Jézus Krisztushoz.

A könyvet Bíró László püspök méltatta, aki az előszót is írta. Józsué könyvéből idézett: amikor az egész nép átkelt a Jordánon, az Úr megparancsolta Józsuénak, hogy válasszon ki tizenkét férfit, minden törzsből egyet; vegyenek a Jordán közepéből tizenkét követ és tegyék le azokat azon a táborhelyen, ahol az éjszaka sátrat ütnek. Józsué úgy tett, ahogyan az Úr parancsolta, és azt mondta a tizenkét férfinak: „Menjetek az Úrnak, a ti Isteneteknek a ládája elé a Jordán közepébe, s hozzatok onnan a vállatokon Izrael fiai számának megfelelően valamennyien egy-egy követ, hogy jelül szolgáljon közöttetek. Ha aztán majd az elkövetkező időkben megkérdeznek titeket fiaitok: »Mire valók ezek a kövek?« – feleljétek nekik: »Elfogyott a Jordán vize az Úr szövetségének ládája előtt, amikor átment rajta: ezért tették ide ezeket a köveket örök emlékül Izrael fiai számára«” (4,1–13).

Az Ószövetségben a pátriárkák több helyen is elhelyeznek emlékkövet, oszlopokat, oltárokat – emlékeztetett Bíró László püspök. Utalva Vörös Győző eddigi fő művére, a Holt-tenger fölé magasodó Machaerus, a heródesi erődpalota, Keresztelő Szent János vértanúsága helyszínének feltárására, leszögezte:

ez nem műemlék csupán, hanem emlékmű.

Miért fontos az emlékezés? Csak a múltról szól? – tette fel a kérdést a püspök, majd határozott nemmel válaszolt. Az emlékezés formálja a személyt, az embercsoportokat és formálja rajtunk keresztül a jövőt.

Aki nem akar széltől lengetett nád lenni, annak emlékeznie kell.

Bíró László kiemelte: az első, akit megjelenít számunkra Machaerus vára, nyilván Keresztelő János. Ma sokan engedik magukat sodorni a divatos irányzatok irányába, nincs saját arcuk, véleményük, azt teszik, amit a sodrás diktál. Keresztelő János nem ilyen ember volt. A Vörös Győző által föltárt erődítmény erre emlékeztet bennünket:

légy ember, legyen arcod, legyél szilárd, állj ki az igazad mellett. Keresztelő János élete kockáztatásával is kimondta az igazságot.

Machaerus emlékeztet bennünket arra is, hogy Keresztelő János így kezdi igehirdetését: „A pusztában kiáltó szó vagyok!” János oszlopember volt, a pusztában a hozzátóduló pusztai emberekhez beszélt. Körülöttünk is vannak emberek, akik lelki, egzisztenciális pusztában élnek. Ki szólítja meg, ki hívja meg őket olyan helyre, ahol oázis van? Ki mutatja meg nekik a forráshoz vezető utat? Machaerus várával kapcsolatban gondolhatunk több ember lecsúszására is, így Heródes negyedes fejedelemre, aki elszerette féltestvérének, Fülöpnek a feleségét, Heródiást. Mivel János ezt szóvá tette, Heródes börtönbe vettette, majd lefejeztette, miközben kedvelte Jánost. Mégis, belesodródott egy olyan áradatba, amelyet ő nem akart igazából. Hány ilyen ember van ma is! – hangsúlyozta Bíró László.

Machaerus vára a Holt-tenger északkeleti partján, Jordániában fekszik, muszlim területen, zsidó-keresztény emlékként, magyar régész által feltárva. Találkozási pont – szögezte le a püspök. – Napjainkban, ezekben a háborús, válságos időkben különösen fontos a találkozás kultúrája. Bíró László kiemelte: biztos abban, hogy

Machaerus találkozási pont lesz a jövőben, vallások, kultúrák, nemzetek, rendszerek találkozási pontja, amely egymáshoz szelídíthet bennünket, különböző kultúrákat, így jövőt formálhat.

Bíró László püspök áldást ad

Ezt az emlékművet magáénak érezheti zsidó, keresztény, muszlim, ami nagy ajándék. Külön öröm, hogy az erődítmény feltárása mögött magyar emberek küzdelme, fizikai, szellemi munkája van, így ez az emlékmű kicsit emlékműve lett a magyarságnak is.

Köszönjük mindezt Győzőnek! – mondta Bíró László püspök.

Az albumot Baranyai Béla, az Új Ember Kiadó könyvkiadásért felelős szerkesztője, a kötet gondozója mutatta be.

Elmondta: a könyvben Pallós Tamás és Vörös Győző között folytatott, az Új Ember Mértékadó kulturális mellékletében és a Magyar Kuríron megjelent beszélgetéseket olvashatunk. Az első írás 2004-ben készült, az utolsó 2022-ben.

 A beszélgetéseket Vörös Győző közbevetései kötik össze.

Az album egy varázslatos utazás térben és időben.

Az interjúkban nagyon sokat megtudunk Győző terveiről, munkásságáról, közben pedig az ismereteink is folyamatosan gyarapodnak.

Az első, 2004 karácsonyán megjelent interjú címe: Szent földön – Egyiptomban, és a Taposiris Magna-kutatást mutatja be. Különösen elgondolkodtató ebben az interjúban, amikor Győző arról beszél: a pogány, illetve a kopt keresztény gondolkodás között folyamatosság van. Az ókori pogány helyek ugyanis átimádkozott helyek, nem véletlen, hogy sokszor ezekre épültek a keresztény kultuszközpontok is.

A következő, 2012 augusztusában megjelent írás már Keresztelő Jánossal foglalkozik, a címe: Keresztelő Szent János Golgotáján. Baranyai Béla felidézte: a napokban járt az új Néprajzi Múzeumban. Látott egy az utolsó ítéletet ábrázoló ikont. Jézus Krisztus, a Pantokrátor jobbján ott áll Mária, a Theotokosz, az Istenszülő, balján pedig Keresztelő Szent János, ami nem véletlen, hiszen nagyon fontos alakja a kereszténységnek. Ő az, aki a bűnbánat keresztségére hív, akiben felismerik Illést, akiről azt mondják, a prófétánál is nagyobb. Jézus előfutárának tartják; tanúságot tesz a világosságról. Ő mondja János evangéliumában: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!” A források szerint Keresztelő Jánost a jelenlegi Jordániában lévő királyi palotában fejezték le, ez a Machaereus, ahol Vörös Győző kutatott. Ebben az írásban találhatjuk azt a gondolatot, amely szerint az akadémiai generációk csak egymás eredményeire épülve tudnak eredményeket elérni és következtetéseket levonni. Ez nem mindig egyértelmű korunkban – jegyezte meg az előadó. Egyúttal fontosnak tartotta az ókorkutató következő szavait is: „Azzal a tudattal áshattunk a sziklasivatagi hegytetőn, hogy mindennap minden pillanat igazolta: egy olyan valóságos történelmi szent hely építésén fáradozhatunk, amely megerősítheti a gyermekeim és a következő generációk hitét.” Ez sem mindennapos a mai gondolkodásban, a hit erősítésének szándéka a tudományos munka révén.

A 2013 februárjában megjelent írás címe: Ha megszólalnak a kövek. Ezt átvitt értelemben, illetve a bibliai szöveg alapján szoktuk emlegetni:

ha elhallgatnak Jézus tanítványai, akkor majd megszólalnak a kövek, mert senki sem hallgathat. Vörös Győző ezt teszi: szóra bírja ezeket a köveket.

Ez az írás a Machaerus első kötetének az apropóján jelent meg. A Jeruzsálemi Pápai Biblikus Egyetem Collectio Maior-sorozatának volt az 53. kötete, nem sokkal később megjelent a második és a harmadik kötet is.

Az Ötödik evangélium című írás 2019 áprilisában jelent meg. Ebben Győző felidézte: miután 1964-ben Szent VI. Pál pápa megérkezett Jordánia fővárosába, Ammanba, megköszönte Husszein király meghívását, és azt mondta: azért jöttem ide, mert a Szentföld az ötödik evangélium. Ehhez a kötethez Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke írt bevezetőt, amelynek fő gondolata: a kereszténységnek a zarándoklat nem volt központi eleme, úgy biztosan nem, mint a muszlimoknál, mégis, nagyon fontos, hogy megismerjük a Szentföldet, mert ha valaki járt már ott, utána egészen másként tekint a krisztusi tanításra, mert annak történeti valóságát, szinte kézzelfoghatóságát tapasztalja. Erről mondja Győző: „A klasszikus értelemben vett Szentföld, Izrael, Palesztina, Jordánia területén hivatalos magyar szerepvállalás utoljára II. András magyar király katonai missziója volt, 800 évvel ezelőtt, 1217-ben a Szentföldre vezetett magyar keresztes hadjárat hasonló céllal indult el, mint a mi régészeti missziónk, szabaddá és a nemzetközi keresztény zarándokok számára elérhetővé akarta tenni az evangéliumi szent helyeket.”

Baranyai Béla különlegesnek alkalomnak nevezte, amikor a világon először bemutatták Richard Straus Salome című operáját nemcsak korhű, hanem méretarányos díszletek között, amelyeknek megtervezésében óriási szerepe volt Vörös Győzőnek. Erről szól a Bibliaillusztráció mint a valóság tükre: Saloméról, a Machaerus magasából című, 2020 szeptemberében megjelent írás. Itt és máshol is megemlíti Győző, hogy Keresztelő János halála Antipász Heródes születésnapi bankettjén az utolsó vacsora előképének is tekinthető.

2021 augusztusában jelent meg a Vatikáni pecsét az „Ötödik Evangéliumon” című interjú, annak kapcsán, hogy Vörös Győző megkapta a Pápai Akadémiák díját, Ferenc pápa pedig ezzel párhuzamosan a pápai aranyéremmel tüntette ki. Ebből az írásból kiderül, hogy magyarként korábban László Fülöp festőművész kapta ezt a díjat, XIII. Leó pápa portréjáért. Ezt a díjat művészeknek, tudósoknak nagyon ritkán adják, de Ferenc pápa Ennio Morriconét is kitüntette ezzel az aranyéremmel.

Vörös Győző így nyilatkozik a kitüntetéséről:

Úgy érzem, hogy az akadémiai díj és a pápai aranyérem egész Magyarország és a magyar katolikus közösség sikere. Machaerus nem egyszerűen felkerült a térképre, hanem a pápa aranybetűkkel írta rá.

Még egyetlen szentföldi feltárás sem kapott ilyen jellegű jóváírást és igazolást a Vatikán részéről.”

Vörös Győző és Pallós Tamás

Az Aranyérem egy életműéért című interjú 2022 februárjában, A Széchenyi-díjas ugyancsak idén, március 14-én jelent meg, amikor Vörös Győző Széchenyi-díjat kapott. Ez utóbbiban így fogalmaz:

Gyerekkorom óta kettős identitással rendelkezem, önazonosságomban a legmeghatározóbb az, hogy római katolikus keresztény lehetek. Valamennyi hittestvéremhez hasonlóan úgy élhetek már itt a földön, mint Isten egyik örök életű gyermeke. Ezzel egyidejűleg azonban mindig harsány magyarságélményem is volt, kezdetektől magyar nemzeti színekben, magyar zászlóként lobogva dolgoztam a Közel-Keleten.”

A könyvbemutató után Vörös Győző tartott képes előadást a machaerusi ásatásokról. Kiemelte: Keresztelő Szent János bebörtönzésének és lefejezésének története az egyetlen olyan evangéliumi szakasz, amelynek elbeszéléspárját egy korabeli nem keresztény munkában is megtalálhatjuk: a Róma-barát zsidó történetírónál, Josephus Flaviusnál.

A másik egyedülálló sajátossága ennek az evangéliumi helyszínnek az, hogy Machaerus az elmúlt két évezredben lezárt időkapszulaként maradt fönn – mondta az ókorkutató előadó.

Isten ajándékának tekinti, hogy a Szentföldön kutathat, és igyekszik továbbra is jól gazdálkodni a talentumaival, hogy napi szinten kamatoztatva, megsokszorozva adhassa vissza mindazt, amit a Teremtőtől ajándékba kapott.

A könyvbemutató a Miatyánk közös elimádkozásával, áldással – melyet Bíró László püspök közvetített –, majd pedig dedikálással zárult.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír