Magyar ikonfestő képei kerültek az eichstätti Collegium Orientale falaira

Seres Tamás elmondta, a munka voltaképpen 2013-ban kezdődött, mikor Kocsis Fülöp közbenjárására egy szemesztert némettanulás céljából a Collegium Orientaléban (Keleti Kollégium) tölthetett. Abban a szemeszterben készült el az első ikon, amely Oleksandr Petrynko akkori rektorhelyettes (ma rektor) ötlete alapján egy, a Bayerische Staatsbibliothekban található szerb Psalterium miniatúrája alapján készült (BSB München, Cod.slav. 4,fol.229v).

Az ikonon érdekes jelenet látható – folytatja Seres Tamás: az Istenszülő ölében ülő gyermek Jézus kihúzza Ádámot és Évát a sírból, vagyis az alvilágból. Tulajdonképpen az utrenye énekét illusztrálva, mely így szól: „Életadót szülvén, ó Szűz! / Ádámot a bűntől megtisztítottad, / s Évának gyötrelem helyett / örömöt ajándékoztál; / az élettől elesetteket pedig / arra ismét méltókká tette / a tőled megtestesült / igaz Istenember”.

Később, Orosz Atanáz püspök kérésére ennek az ikonnak a másolatát készítette el a művész a miskolci püspöki székház számára.

Az első ikon megszületésekor felmerült már az ötlet, hogy a szerb zsoltároskönyv Akathisztosz-illusztrációi mintájára jó lenne elkészíteni az ikon keretére vagy külön táblákra ezeket az ábrázolásokat – végül külön képtáblákon valósult meg az elképzelés. Először az Istenszülő központi ikonja egészült ki a próféták ábrázolásával, majd évről évre készültek el az Akathisztosz-himnusz ikoszait, kondákjait illusztráló ikonok, melyeket régi bizánci miniatúrák és falképek alapján készített Seres Tamás.

A munkában voltak segítőtársai is: a képzőművészeti egyetem volt hallgatói, többségében frissen végzett restaurátorok: a segítők megfestették a háttér épületeit, aláfestették a ruhákat és elkészítették a feliratokat, az ikonfestő pedig saját kezűleg fejezte be az elkezdett részleteket, valamint elkészítette az arcokat és kezeket. A műhelymunkában részt vett többek között Fehér Márta, Für Evelin, Erdős Alexandra, Fekete Dóra, Mikó Edit, Csanda Fruzsina és Vajda Mihály. A régi időkben is sok esetben így készültek az ikonok, és különösen nagy eredmény, hogy összekovácsolódott egy csapat, ami talán a jövőben is dolgozhat majd együtt a görögkatolikus egyház templomainak szépítésében – remélte Seres Tamás.

A szentelésre megszépültek a képeknek helyet adó folyosó falai is: a díszítőfestés lényegében hagyományos bizánci motívumokat követ. Érdekessége az a tizenkét szimbólum, amely az ikonok tartalmához kapcsolódva rá lett „hímezve” a lent végigfutó festett függönyökre, valamint hogy az Akathisztosz-ikonok a görög ábécé 24 betűjével lettek beszámozva, melyeket az ikonok alá a falra festett a művész.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

Magyar Kurír