Mátyás királyról nyílt kiállítás Veszprémben

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Idén is a Veszprémi Főegyházmegye múzeuma, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény által rendezett kiállítás megnyitójával vette kezdetét Veszprémben a Gizella Napok rendezvénysorozata, amely immár 27. alkalommal várta értékes összművészeti programjaival az érdeklődőket. A múzeum ezúttal Hunyadi Mátyás királlyá választásának 560., születésének 575. évfordulójához kapcsolódóan rendezett kiállítást a Szent Imre piarista és helyőrségi templomban Hunyadi Mátyás, a keresztény európai kultúra védelmezője – Mátyás király egyházpolitikája és a 15. század egyházművészete címmel.

Az ünnepség egy 15. századi francia énekkel kezdődött, melyet az Orlando énekegyüttes adott elő. Ezt követően a gyűjtemény igazgatója, Udvarhelyi Erzsébet elevenítette fel a Hunyadiak korát.

A Gizella Napok egyhetes összművészeti fesztiválját Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere nyitotta meg, aki kifejezte örömét, hogy Veszprém az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat döntőjébe jutott. A pályázat mottója szerint tanulni szeretnénk Európától, de példát is szeretnénk mutatni neki – ez pedig párhuzamos a mostani kiállítás mondanivalójával, hiszen Mátyás király célja is az volt, hogy tanuljon hazánk Európától, de uralkodásával példát is adott a földrésznek.

Márfi Gyula veszprémi érsek köszöntőjében kiemelte, hogy Mátyás király az antik kultúra újjáélesztője volt. Fellendítette a magyar kultúrát, templomokat, palotákat építtetett, európai hírű könyvtárat alapított, uralkodása alatt fellendült a történetírás, gazdagodott a teológiai, szónoki irodalom, a magyar kódexirodalom.

A kiállításmegnyitón előadást tartott Földesi Ferenc filológus, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója. Földesi Ferenc a Mátyás korabeli magyarországi egyházi kultúrának egy jellegzetes területét mutatta be, melyet egy, a 15. század második felében kibontakozó filozófiai–teológiai irányzat alakított. Ez az egyházi kultúra Itáliában született meg, és rajta hagyta nyomát a Mátyás körében élő, tevékenykedő, alkotó egyházi elit gondolkodásán. Vannak nyomok arra nézve, hogy ebben a teológiai-filozófiai paradigmaváltásban aktívan részt vettek a Mátyás által Budára hívott itáliai humanisták révén azon magyar egyházi értelmiségiek is, akik korábban Itáliában tanultak.

Fáy Zoltán könyvtáros, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár igazgatója Mátyás király és a szigorúbb rendtartású, az úgynevezett obszerváns ferencesek szoros kapcsolatáról és együttműködéséről tartott előadást. Felidézte, hogy 1998. április 28-án a gyöngyösi rendházban a könyvtár elfalazott értékei között olyan dokumentumokat találtak meg, amelyeket korábban, 1950-ben rejtettek el, mivel a szerzetesrendek feloszlatása előtt már sejthető volt, hogy könnyen megsemmisülhetnek. Így került elő számos értékes könyv és kézirat, köztük Magyarország egyik legrégebbi teljes nyomtatott Szentírása, valamint rengeteg levéltári forrás. Fáy Zoltán külön kitért egy kéziratra, amely kalandregénybe illő történetet tár fel Kapisztrán Szent János sírjának felkutatásáról, amelyre több kísérlet is történt az előző századokban, eredménytelenül. Az értékes iratokból kiderül továbbá, hogy a Hunyadiak számtalan kolostort alapítottak és támogattak.

A megnyitó végén Szőcs Géza író, költő a Hunyadiak köré szövődő irodalomról és művészetekről beszélt. Ezt követően az Orlando énekegyüttes adott koncertet renenszánsz dallamokból.

A kiállításon látható az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának egy corvinája, mely római császárokról szóló dicsőítő versek gyűjteménye. Kiállították a Veszprémi Érseki Könyvtár gyűjteményéből Lucanus Pharsalia című művét, egy 1497-ben Nürnbergben megjelent Bibliát és a Legenda Aurea szintén Nürnbergben megjelent kiadását. Az Országos Széchényi Könyvtár az 1484-ben nyomtatott esztergomi misszálét adta kölcsön a tárlatra. Az érdeklődők megtekinthetik a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár gyűjteményéből Vetési Albert adománylevelét és Mátyás király követi megbízólevelét is.

A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményből a 15. századi Vetési-kazula, 15. és 16. századi kelyhek és monstrancia, valamint az 1400-as évek elején készült Fájdalmas Krisztus-szobor és az észak-itáliai reneszánsz művészet jelentős alkotásai szerepelnek a kiállításon. A látogatók a bakonyszentiváni Keresztelő Szent János-templom altöttingi Madonna-szobrát és az 1490-es években faragott zalaszentgróti Mária-szobrot is megtekinthetik. A Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményéből láthatók vörösmárvány-töredékek Remete Szent Pál budaszentlőrinci síremlékéről, valamint egy kályhacsempe Hunyadi Mátyás alakjával; a Magyar Ferences Könyvtár gyűjteményéből Temesvári Pelbárt prédikációgyűjteménye, a Piarista Központi Könyvtárból pedig Mátyás királyról szóló iskoladrámák tekinthetők meg.

A kiállítás képanyagát a Bibliotheca Corviniana köteteiből, díszített oldalairól készített másolatok gazdagítják, melyek a budapesti Országos Széchényi Könyvtár, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára, a Vatikáni Apostoli Könyvtár, a firenzei Medici Könyvtár, a modenai Este Könyvtár, a nápolyi Nemzeti Könyvtár, a Francia Nemzeti Könyvtár, az Osztrák Nemzeti Könyvtár és az Egyesült Királyság Nemzeti Könyvtárának felvételei.

A kiállításon különös hangsúlyt kap Mátyás király és a Magyar Pálos Rend, valamint a király és az obszerváns ferences szerzetesek kapcsolata. A tárlaton Kövesdi Róka Lajos és Mudrák Attila fotóművészek magyar pálos kolostorromokról készített felvételei is megtekinthetők.

A kiállítás 2018. október 31-ig látogatható Veszprémben, a Szent Imre piarista és helyőrségi templomban.

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Róka Lajos

Magyar Kurír