Megáldották a Márton Áront ábrázoló üvegfestményt Marosvásárhelyen

Kultúra – 2020. november 9., hétfő | 18:27

Megáldották azt a Márton Áron püspököt ábrázoló üvegfestményt, melyet a főpásztor halálának 40. évfordulója alkalmából készített Egri István kolozsvári üvegművész. Az alkotást Oláh Dénes maros-küküllői főesperes november 5-én, a Szent Imre-búcsún áldotta meg a marosvásárhelyi Szent Imre-templomban.

A főesperes prédikációjában felidézte Márton Áron életrajzi adatait levelei és a róla szóló könyvek alapján, majd a püspök hatósági megfigyelését részletezte. Márton Áron volt Románia egyik leginkább megfigyelt közszereplője, aki mindennek ellenére mégis ember maradt, aki hallgatott Istenre, lelkiismerete szavára. Oláh Dénes hangsúlyozta, hogy ugyan generációja még látta, de már nem ismerte a püspököt: nagyságát és szellemiségét a főpásztor korosztályának és a valamivel fiatalabb papoknak a magatartásából ismerték meg, rajtuk keresztül sugárzott át az üzenete.

Korábban „vakablak” volt a marosvásárhelyi templom azon ablaka, amely immár sugárzó színeivel Márton Áron püspökre emlékeztet. „Halálának 40. évfordulóján az Ady-negyedi Szent Imre-templom közössége egy magyar értékkel gazdagodik, egy üvegfestménnyel tiszteleg a kiváló »emberkatedrális« előtt. Ez az egyetlen Márton Áron püspököt ábrázoló, ember nagyságú üvegfestmény Erdélyben, egy olyan templomban, amelyet ő maga szentelt” – fogalmazott Sebestyén Péter, a Szent Imre-templom plébánosa.

Oláh Dénes főesperes elmondta, hogy Márton Áron maga szentelte fel 1972-ben a moziteremből átalakított templomot, Erdély első modern berendezésű templomát. A püspöknek nehéz döntést kellett meghoznia, hiszen a kommunista hatalom kinézte magának a Marosvásárhely főterén álló ferences templomot, amelyet végül lebontottak, de cserébe kialakították a Szent Imre-plébániatemplomot. Bármennyire is fájdalmas lehetett egy templom lebontása, de ez a döntés tette lehetővé, hogy új egyházközség jöhessen létre – emlékeztetett a főesperes.

Márton Áron püspök az eset kapcsán ezt írta a híveknek: „Nem szoktunk lemondani templomokról sem színházért, sem megfélemlítés hatása alatt. A marosvásárhelyi ferences templomról sem mondottunk le, nem adtuk el és nem adtuk fel, hanem felelősségünk tudatában, józan megfontolás útján, sürgető lekipásztori érdekből, megegyezve a hatósággal áthelyeztük a város olyan részébe, ahol arra nagyobb szükség van. (...) Magyar érték marad és lesz ott is, ahol van, ha az új templomot a hívek vallási igényeik kielégítése céljából birtokba veszik és használják. (Idézi: Sebestyén Péter: 605/1972 sz. levél, plébániai irattár, kelt: 1972. február 26.)

Marton József egyetemi tanár szerkesztésében adják ki Márton Áron hagyatékát, ami immár a huszadik kötetnél jár. „Ezeket én folyamatosan olvasom, nem is tudnám elképzelni, hogy ezeket egy lelkipásztor ne olvassa” – nyilatkozott Oláh Dénes, majd beszámolt arról, hogy feltette magának a kérdést, vajon honnan volt ilyen hatalmas ereje a püspöknek, amire aztán megtalálta a választ:

Márton Áron az ima embere volt, ezért tudta megélni jelmondatát is, mert az imádságból táplálkozott.”

*

A megáldott üvegfestmény alkotója Egri István kolozsvári üvegművész, restaurátor, dizájner, aki 1963-ban született Kolozsváron művészszülők gyermekeként. Édesanyja Nagy Enikő zománc- és festőművész, édesapja Egri László üveg- és festőművész. Egri István számtalan restaurációs munkában vett részt. Egyházi alkotásai mellett középületek és magánvillák festett üvegei is az ő keze munkáját dicsérik. A most megáldott alkotása Márton Áront angyalok társaságában ábrázolja, akik a püspök címerét tartják. Az üvegfestmény a főpásztor jelmondatát is felidézi: „Non recuso laborem.” („Nem futamodom meg a munkától.”)

Forrás: Szász István Szilárd/Romkat.ro

Fotó: Kiss Gábor

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria