Megjelent az Új Ember 2019. április 7-i száma

A címlapon kezdődik interjúnk Nyúl M. Fidelis szerzetesnővel, akinek diákkori álma volt, hogy misszióba menjen, eljutott Afrikába és Dél-Amerikába is. A Gambiában és Peruban szolgált és újra oda készülő iskolanővér beszámolója megmutatja: a lényeg, hogy lelki-szellemi értelemben mit viszünk és mit hozunk haza egy ilyen küldetésből.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) ingyenesen letölthető matricacsomagot tett közzé a Magyarországon is elterjedt Viber csevegőalkalmazás keretein belül, Szeretetcsomag néven. A Magyar Katolikus Egyház fontosnak tartja, hogy a kommunikáció azon területén is jelen legyen, amelyet a mai kor embere, fiatalja naponta használ. Ezért a március 28-tól egy hónapig ingyenesen letölthető, harminc matricából álló csomagban a mindennapokban, az ünnepi eseményeken és az élet számos területén előforduló helyzetekre vonatkozóan találunk szeretettel teli, kedves üzeneteket.

Erdő Péter bíboros március 26-án a Vatikánban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága tagjaival tanácskozott a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról (NEK). Az esztergom-budapesti érsek a megbeszélésekről a Vatikáni Rádió magyar adásának nyilatkozott. A lapunkban is közölt interjúban a bíboros elmondta: „Azt hiszem, hogy igen fontos kezdeményezés az, ami most a plébániáinkon halad. A mi egyházmegyénkben például meghirdettük az Újraépítve című amerikai könyv alapján a plébániák egyfajta újragondolását, ami nem azt jelenti, hogy átszervezzük a plébániahálózatot, hanem elsősorban azt, hogy az egyes plébániák életét abból a szempontból gondoljuk át, hogy mennyire tudnak missziós jellegűek lenni, mennyire tudnak a vallástól eltávolodott vagy a többé-kevésbé érdektelenné vált emberek felé vonzó meghívó erővel fellépni. Ebben a tekintetben pedig döntő fontosságú a vasárnapi eucharisztia, a szentmise kérdése. Vagyis hogy ne csak azt keressük, hogy mi mikor érezzük jól magunkat egy-egy szentmisén, hanem azt, hogy ha valakit behívunk – aki rég nem volt már, vagy nem szokott járni –, azt milyen élmény fogadja.” A másik fontos dolog, amit a bíboros említ, a szentségimádás egyre terjedő gyakorlata. „Ez bizonyos tekintetben új, posztmodern jelenség – mondja Erdő Péter. – Gyerekkoromban azt hittük, hogy ez egy nagyon szép régi ájtatossági forma. Később arra is gondoltunk, hogy talán majd kimegy a divatból. Azonban a fiatalok és nem csak a legfiatalabbak körében terjed egy olyanfajta lelki szomjúság, amire a válasz az, hogy az Oltáriszentség előtt töltenek időt, ott imádkoznak, énekelnek, vagy akár csöndben szemlélik a kitett Oltáriszentséget.”

A krakkói érsekség kápolnájában bemutatott ünnepi szentmisével március 25-én megkezdődött gróf Esterházy János boldoggáavatási pere. A szentmisét Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldi magyar lelkipásztori szolgálatért felelős püspöke mutatta be Esterházy János boldoggá avatásáért és az élethagyatékához kapcsolódó négy – a cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar – nemzet közötti megbékélésért. Az erről szóló tudósításban olvashatják Cserháti Ferenc homíliájának részleteit. „Esterházy János vállalta a küzdelmet Istenért, az Egyházért és népe szabadságáért. Az önfeláldozás mindig meghozza a gyümölcsét, és okkal reméljük, hogy így van az ő vértanúsága esetében is” – mondta Cserháti püspök.

Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi bencés főapát triduuma második részét tartotta március 27-én a budai ciszterci Szent Imre-plébánia Nagyböjti Estéinek keretében a Szent Imre Gimnázium dísztermében. Várszegi Asztrik többek közt arról beszélt, hogy a rendszerváltozás utáni „szabadság” világában a megoldatlan kérdések sokasága borult az Egyházra. „Jelenleg sem tudunk patent megoldásokat kínálni, attól, hogy kolostorban élünk, még nem tudjuk »a tuti« választ ezekre a problémákra, legyen szó akár a globális kihívásokról, a kizsákmányolásról vagy az életkorokhoz, életállapotokhoz köthető válságokról. Azt tehetjük, hogy bátorítjuk, segítjük az embereket, s mi magunk pedig vegyük halálosan komolyan a kereszténységünket, amelynek lényege Isten és ember személyes, bensőséges kapcsolata.”

* * *

Mértékadó kulturális mellékletünkben életút-beszélgetést olvashatnak Prokopp Mária művészettörténésszel.

A világhírű orvos-genetikus, a nemzetközi humán genom projekt vezetője, Francis S. Collins Isten ábécéje – Egy tudós érvei a hit mellett című könyvét Bodnár Dániel ajánlja.

A budapesti Szent István-bazilikában zajló felújítási munkálatokról Mészáros Ákos ír.

Az Olvasólámpa rovatban Regöly-Mérey Andrea Nevem Dolly. Egy árva németjuhász emlékirata című könyvéről olvashatnak.

Christoph Ransmayr Cox vagy Az idő múlása című, a 18. századi Kína viszonyait bemutató könyvét Baranyai Béla ismerteti.

Olvassa, ajánlja, terjessze Magyarország katolikus hetilapját! Az Új Ember elérhető és megvásárolható a templomokban, az újságárusoknál és a Digitalstandon.

Magyar Kurír